Hogyan lesz valaki népszerű/mindenki által kedvelt ember egy osztályban?

Szerintem azon felül, hogy minimum átlagos küllemű, de annál esetleg jobb fizikai vonásai vannak, kifejezetten megnyerő személyisége van. Nagyon vicces, barátságos, kifejezetten kedves, türelmes, vagy fiúk esetében humorosan nagyszájú, és laza.

Ez nem tanulható, valaki vagy közkedvelt, vagy nem.

Én egy ilyen típus voltam. Mármint mindenki szimpatizált velem, népszerűnek nem mondanám magam, hisz főként csak az osztályomra korlátozódott az ismertségi köröm, több nem is kellett.

Először leszögezném, hogy éppen az általánosba lévő osztályomról beszélek és lány vagyok, fiúként ez lehet más. Az osztályom nagy részével első osztálytól kezdve osztálytársak vagyunk. Voltak csapatok, de igazából mindenki jóban volt kb mindenkivel. Lányként szerintem fontos, hogy jó tanuló légy, míg a fiúk körében lehet, hogy működik enélkül is. Légy segítőkész és barátságos. Azaz, ha valakinek ahhoz van kedve, hogy kipanaszkodja magát, akkor hallgasd meg, adj neki tanácsot esetleg, vagy ha más nem, legalább támogasd (nem tudom mennyire játszik közre, de mindenki szerint jó tanácsokat mondtam és ezt maguktól mondták, nem rákérdeztem. Ha pedig nem mondtam épp tanácsot, akkor segítettem belelátni a másik személy helyzetébe, így bíztatva a békülésre). A segítőkészséget pedig én is például házikra értem vagy ha megkérnek, hogy magyarázz el nekik egy témát, amit nem értenek, míg te igen. De ha valaki hiányzik két hetet pl és megkér, hogy fotózd neki végig az összes füzetből mindent, akkor is tedd meg, hiába megy rá el fél vagy akár egy teljes órád. Úgyszintén dogáknál/feleléseknél. Ha úgy gondolod, hogy tudsz éppen segíteni, akkor csináld. Ha látod, hogy a padtársad les tőled, akkor ne állj neki a dolgokat takargatni, hanem nézz vele össze és inkább úgy ülj, hogy minél jobban rálásson. Ha látod, hogy valaki puskázik, NE köpd be! Lehet, hogy majd egy idő után úgy fogod érezni, hogy te rengeteget tanulsz és kb ugyanolyan jegyzetek van, mert ő csal, de gondolj abba mindig bele, hogy azzal, hogy neki is jó jegye van, azzal a tied nem ér kevesebbet. Ezzel szemben a tudásod neked van/lesz meg (akár érettségikor), nem pedig neki. Egyébként ne érts félre, nem azt mondom, hogy kb hagyd magad teljesen kihasználni, tudd, hogy mindennek van határa, ha úgy érzed, hogy nem adod oda a házit, mert már idegesítőek sokadjára kéri, akkor mondd meg neki.

Ne légy spicli/ne árulkodj! Szerintem ezt nem kell magyarázni. (Nálunk az ment, hogyha valaki köpött, ketszeresen visszaszivattuk. Mert hidd el, leszel te is olyan szituációban majd, hogy más is mehetne árulkodni).

Ne ítélkezz! Komolyan, soha. Ne gondold magad többnek a jegyeid miatt, ne nézz le mást, mert neki rosszabbul megy valami/minden. A lényeg, hogy ne helyezd magad soha senki fölé, mind emberek vagyunk, mind egyenrangúak. (Egyébként álszentkedek, mert tény, hogy képességek alapján tényleg betartottam ezeket, de aki emberileg 0, azt én is lenézem, de szerencsére ilyen nem volt az osztályomban).

Talán ezek voltak azok a dolgok, amelyek olyanok, amit bárki meg tud csinálni/tanulni. Ha ezek sikerülnek, akkor valószínűleg az osztályod nagyrésze számára szimpatikus leszel. De ne úgy gondolj erre, hogy mindenkivel legjobb barátok lesztek, szimplán vsak úgy, hogy ha a saját társaságod nincs éppen/másikkal kerülsz össze, akkor is tudsz mindenkivel beszélgetni, nem leszel lényegében kirekesztve. Ennek ellenére minden osztályban van olyan társaság, akikkel nem tudsz jóban lenni. Vagy azért mert egyáltalán nem hasonlítok vagy azért mert egyszerűen túl beképzeltek/akármik (például már 2,5héten keresztül egyazon tantárgyból a házik 90%át odaadtam neki, függetlenül attól, hogy épp 1óránnyi jegyzetelésem volt-e. Miután elegem lett belőle és úgy voltam vele, hogy ennyit nem teszek a jó benyomásért (barátnőm mesélte, hogy egyik osztálytársának vagy 2,5héten keresztül küldte egy megadott tantárgyból a házikat (vagy heti 2óraszám), majd miután elege lett közölte, hogy nem fogja elküldeni már. Ezután a leányzó lehorda mindennek. Na ezek azok az emberek, akikkel ne is akarj jóban lenni, de azért törekedj arra, hogy ne nagyon vitázzatok. Egyszerűbb, ha nem is nagyon szòltok egymáshoz. ) De visszatérve, így az osztály nagyrészével jóban leszel majd. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egyből középpontban leszel. Sajnos (vagy nem), ez nagyon személyiségfüggő. Ha a félénk típus vagy, akkor valószínűleg nem is fog sikerülni, de nyugi, nem is kell. Nem kell mindenkinek középpontban lennie, ha nem az az ő személyisége. Ne erőltess magadra semmit ennek a célnak az érdekében.

Viszont sajnos emiatt tanacsot sem nagyon tudok adni, helyette elmondom, hogy én milyen vagyok. Nekem maga a személyisegem olyan, hogy megértő vagyok mindenki felé, de ha valaki beszól, akkor megvédem magam és vidszaoltom teljesen nyugodtan. Nem álltam neki hisztizni egy perverz poén után sem (sőt "viszaszóltam") de tudta mindenki, hogy egy kizárólag poénkodás és vannak dolgok, amik már ebbe sem férnek bele (például ne r*bancozzon le és anyámat is hagyja békén). Érdeklődő vagyok, úgy minden iránt. Ha nem is tarja fent sokáig az a videójáték az érdeklődésem, azért simán kipróbálom bármikor. Van véleményem és kiállok mellette (ezt gondoltam megemlítem, mert akinek nincs, hanem mindíg velem ért egyet, azt szerintem unalmas. A barátnőim is azért szerettek szerintem a problémaikkal kapcsolatban a véleményem kikérni, mert megmondtam — nagyon kedvesen és megértően — hogyha nem értek vele egyet és szerintem ő a hibás. ). Végezetül pedig egyszerűen csak imádok beszélni, ezáltal a beszélgetések lényeges része vagyok minden társaságban, amiben eddig részt vettem.

Nálunk két tábor volt.

Az egyik táborban egy fiú lett népszerű a lányok és néhány fiú körében azzal, hogy bárkivel el tudott természetesen dumálni úgy, hogy nem rád akaszkodott, hanem te mentél oda hozzá. Senkit sem zavart el. Nagyon szeretett zenét hallgatni és a sorozatokat is imádta (lost, heroes, etc), meg videójátékozott ezért ezekkel kapcsolatban mindig képben volt.

Illetve jó tanuló volt, de nem azért, mert széttanulta volna magát, hanem, mert okos volt. Sosem okoskodott és sosem nézte le azt, aki nem tudott valamit, hanem segítette.

És mindig eljárt bulizni az osztálytársakkal.

A másik táborban több menőarc volt, de a klikkjük úgy nézett ki, hogy egy csinos lány volt (természetesen csinos, nem a kur.. fajta, épp csaksminkelt és nem öltözött úgy, mint egykur...) benne, aki majdnem ugyanilyen volt, mint a fiú. Neki volt egy barátnője, aki eléggé kikupálódott az oldalán, lecserélte a ruhatárát, elkezdett úgy öltözni, ahogy a korabeliek. Ő a jegyeit lerontotta, hogy a másik társaság is befogadja. Ez a két lány barátkozott a fent említett fiúval, de a másik bandának a nélkülözhetetlen tagjai voltak.

Két fiú volt benne, akik jó haverok voltak, de sokat nem tudok róluk, csak, hogy imádták a rappereket és úgy is öltöztek meg beszéltek és nem szerették azt, ha valaki stréber, hanem azt, ha valaki csak a képességei szerint teljesít az iskolában.

***

Amúgy, amit fontos tudni, hogy a fiút akiről meséltem a legelején kiközösítették a lezdetekben és nem nagyon szerettek vele barátkozni, mert fura volt a hangja, épp akkor mutált és azt hitték, hogy meleg. Tudjátok, egy 14 éves gyerek ehhez a témahoz hogy áll. :D

Akkor két lány volt a menőarc, de idővel mind a kettő különvált az osztályban és az egyiknek lett egy legjobb barátnője, akivel magukban elvoltak, a másik meg két lánnyal haverkodott össze és elvoltak magukban, de persze elfogadták mások közeledését csak nem ők voltak a menőarcok már, hanem idővel megismerte mindenki a fiút, akiről meséltem és megszerette mindenki.

Szóbakerült a barátságos jellem, illetve a jó külső, de én általában pont azt vettem észre, hogy ezek az emberek - a náluk erősebbekkel szövetkezve úgymond - offenzíven, támadóan lépnek fel egyes emberek ellen, bántják, kiközösítik őket, így szereznek maguknak némi "respektet" (sajna a gyerekeket, de a felnőtteket is könnyű rávenni arra, hogy egy kijelölt személyt utáljanak), és onnantól kezdve egy idő után kb. Stockholm-szindrómásak lesznek a gyerekek, mindenkiben benne lesz a félelem, hogy vajon az osztály menőcsávói mikor fogják kiközösíteni, úgyhogy nyalnak nekik, haverkodnak velük.

Én ezt vettem észre.

Az én osztályaimban a nagymenők sosem voltak jófejek, nem voltak jó emberek, különösen jó külsővel sem rendelkeztek, csak jól tudták a másikat manipulálni, félelmet, gyűlöletet gerjeszteni.