Tanárok, ti tudtok fejből mindent?
Angol - történelem szakos tanárhallgató vagyok, a kérdésem inkább a történelem szakomra koncentrálódik; Vegyük példának a magyar történelmet, ami több mint kétezer éves. A fontosabb uralkodókkal, eseményekkel, fogalmakkal tisztában vagyok, viszont a különféle, "kisebb jelentőségű" csaták dátumaival, illetve az uralkodók uralkodási éveivel mindig bajban voltam / vagyok; Rövid távon meg tudom őket jegyezni, de hosszabb távon összemosódnak az évszámok, pont ezek miatt nem fogok elvárni azt a diákoktól, hogy megjegyezennek olyan évszámokat, hogy pl. mettől meddig uralkodott III. István, mert egy Google kereséssel 5mp alatt megvan az adat.
A tanár kollégákat kérdezném, hogy Ők ezzel hogyan vannak?
Régebben tanítottam, nálam úgy volt, hogy a nagy összefüggéseket, ok-okozati kapcsolatokat átláttam (az egyetemnek igazából szerintem ez a célja, hogy egy átlagosnál mélyebb, átfogó képet nyújtson a történelem folyamatairól - persze, ha kutatónak mész, az más, mert akkor egy adott témára specializálódsz, de ez most nem tartozik ide). Az apróbb dolgok, pl. hogy mikor uralkodott III. István, szerintem úgy működnek, hogy ha a tanár éppen azt a korszakot tanítja, akkor aktualizálja, frissíti az ilyen apróbb lexikális dolgokat, és akkor tudni fogja. Ha évekig tanítja újra és újra, akkor ha álmából is felkel, tudni fogja bármikor azoknak a lexikális ismereteknek körét, amiket állandóan tanít. Ha pedig már évek óta teljesen mással foglalkozik (mint én), akkor egyszer csak észreveszi, hogy az ilyen apró részletek már nem ugranak be, most én sem tudnám megmondani, hogy mikor uralkodott III. István. De ez normális dolog, pl. volt egy matektanár kollégám, aki általános iskolában dolgozott, és azt mondta, hogy ha meg kéne oldania egy deriválást, akkor elég nagy gondban lenne, pedig egyetemen szerette.
Amit a lexikális dolgokról írsz, azzal nem nagyon értek egyet (főleg azzal, hogy meg lehet nézni a telefonban, vagyis minek megtanulni). Én nagyon rühelltem ezt a hozzáállást, ugyanis ez a valóságban úgy néz ki, hogy a gyerek semmit nem akar megtanulni, mert úgyis ott van az atlaszban, megnézi a telefonban stb. - mintha a történelem ilyen megnézendő adatok sokaságából állna, és igazából nem is kell tanulni, mert úgyis utána lehet nézni. Hát nem, pont erről írtam fentebb is, hogy ha nincs egy ok-okozati összefüggéseket értő rálátás, akkor az egész semmit sem ér, önmagában az az információ nem tudás, hogy mohácsi csata: 1526.
Ha most élőben beszélgetnénk, és bevallanám, hogy nem tudom, mikor uralkodott III. István, és egy diákom gyorsan kinézné a telefonjából, és megmondaná, akkor büszke lenne, hogy többet tud, mint a tanár? (és igen, valószínűleg ez történne). Pedig nem tud többet, mint én, mert attól, hogy két számot kinézett a telefonból, még semmilyen rálátása nincs az egész történelem tudásanyagára. És pont ez az, amit manapság nagyon nem értenek meg. A globális, átlátó ismeretekhez viszont kellenek lexikális ismeretek, és pont ez az, ami miatt én soha nem engedtem meg, hogy dolgozatnál az atlaszt használják, hanem bevasaltam az évszámokat, a topográfiát, fogalmakat is. Az alapja mindennek a legfontosabb lexikális ismeretek bemagolása (bármilyen csúnyán is hangzik ez), ha ez megvan, csak akkor lehet arról beszélni, hogy akkor értsük is meg, miről van szó. De ez minden tantárgynál így van. Bár nem kell itt olyan vészes dolgokra gondolni, a fontosabb események, fontosabb uralkodók uralkodási évei (III. István egyébként nincs ezek között), kiemelkedő hadiesemények stb. évszámai , Európa legfontosabb államai a vaktérképen és ilyesmi. De ma már ezek ellen is lázadoznak, hogy minek, ott vannak az interneten. Aha. Csak éppen hiába van minden benne a telefonjában, ha mégsem tudja, hol van pl. Hamburg vagy Prága városa... Teljesen felesleges történelmet tanulni, ha amikor arról van szó, hogy hol raboskodott Hunyadi Mátyás, akkor Prága szerinte Skandináviában van...
Köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Utolsó: Ezt a lexikális tudás dolgot arra értettem, amikor egy tanár egy dolgozatban csupán adat szinten kérdez rá bizonyos dolgokra, azzal teljesen egyetértek veled, hogy az ok-okozati összefüggéseket érdemesebb átlátni. Így például egy ilyen kérdés helyett, hogy "Mikor volt a Mohácsi csata?", érdemesebb lenne egy olyan kérdést feltenni, hogy "Mi volt a rövid / hosszabb távú következménye a Mohácsi / Muhi / stb. csatának?"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!