Ha egyetemre teljesen más kinézettel megyek, akkor lehet jobb életem a mostanihoz képest?
Általános iskola óta a "lúzerek" közé tartozom inkább (utálom ezt a szót használni, de jobbat nem tudok rá), most gimnáziumba járok, még egy évem van hátra a mostanin kívül. Túlsúlyos vagyok, 0 az önbizalmam, rengetegszer bántanak, az osztályomban félig-meddig ki vagyok közösítve. Viszont annyira nem vészes a helyzet, mert igazából vannak barátaim, de ők is hasonlóak mint én, és kb semmit nem szoktunk csinálni együtt iskolán kívül. Lányoknál való próbálkozásra pedig jelenelg gondolni sem merek így.
És én utálom ezt az életet. Egy olyan közösségbe akarok tartozni, ahol tisztelnek, sok barátom van, akikkel nagyon sok programot csinálunk iskolán kívül is (bulizás meg ilyenek), leegyszerűsítve az iskolai "menőbb" emberek életét szeretném élni én is.
Pár hónapja elkezdtem tenni azért, hogy jobban nézzek ki (hátha ez segít), mert mint mondtam, túlsúlyos vagyok, és gondolom nagyon sok dolog ebből is származik. Életmódot váltottam, folyamatosan fogyok lefelé. Aztán kezdek kicsit adni az öltözködésemre is, eddig nagyon átlagos olcsó ruhákban jártam, viszont elkezdtem kicsit jobbakat venni, amiket a "menők" is hordanak az iskolában. Egyelőre ennyi.
Szerintem mire véget ér a gimnázium teljesen le tudok fogyni és izmosodnék is, ami valószínűleg az önbizalmamat is meghozná.
Szerintetek ha egyetemre már így mennék, hogy az ottani emberek első ránézésre nem egy elhízott, igénytelen öltözködésű embert látnak bennem, hanem egy sportos, jó megjelenésű, igényes fiút, akkor szerintetek jobbra fordulna az életem?
Nyilván.
De, ahogy az előző írta, nagyobb önbizalommal mész, nem a lúzer vagyok vilagképpel.
Az első három válaszolóval abszolút egyetértek, az önbizalom és a kisugárzás a fontos, a konkrét külső csak másodlagos. Persze, biztos vannak, akik csak az alapján ítélkeznek, de ott meg általában velük van a baj. Úgyhogy bár fontos, hogy egészséges legyél, a "belső" egészség és önbizalom jóval fontosabbak szerintem a te esetedben is.
Illetve az én tapasztalataim szerint az egyetemen már jóval elfogadóbbak és kedvesebbek az emberek, de aztán lehet, hogy ez csak nálunk van így. Viszont én soha nem láttam egyetemen kirekesztést vagy akár bullyingot, és ameddig ápolt valaki, addig senkit nem érdekel, hogy mit veszel fel vagy hány kiló vagy. Mindenki megtalálja a saját társaságát előbb vagy utóbb, és nem olyan klikkekben, mint középiskolában, hanem normális baráti társaságokban.
De mondom, ez tényleg saját tapasztalat, de azért szeretem azt hinni, hogy 18-19 éves kor fölött már nem ennyire előítéletesek és bunkók az emberek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!