Elítélendő ha a diák szól a tanárnak vagy az iskola vezetőségének, amikor a többi diák piszkálja vagy inkább helyes tett?

Helyes, csak nem tudni, mi lesz a folytatás.

A filmekben ilyenkor kicsapják a bajkeverőt és snitt, a valóságban viszont ott marad az ember a bántalmazók között, akiket maximum figyelmeztetnek.

Szerintem ilyen esetben a szülőt és a bántalmazók szüleit is be kell vonni.

Én mindenképpen tudni akarnám, ha ilyen történik a gyerekemmel.

Én kétszer "árultam" be gyerekeket, egyszer egy osztálytársat, egyszer egy gyereket az iskolából. Az elfogadható piszkálás határain már túl képtek mind a ketten.

Az elsőnél a gyerek haverjai szólogattak be.

A második gyereket az igazgatónàl árultam be, egy tanárnő is amellé a gyerek mellé állt, akit beárultam és a tanárnő elmondta nekem, hogy ez ronda dolog volt tőlem, amikor neg elmondtam, miért tettem, miket tett a gyerek, elmondta, hogy ilyet akkor se teszünk.

Egyik esetnél se bántam meg az "árulkodást", mert az ofő is az első esetnél és az igazgató a másodiknál sokat segített, mert az, amiket művelt velem a két gyerek már túlnőtt azon, hogy én (akkor még gyerekként) meg tudjam oldani.

Nekem volt ilyen esetem.

Általános iskolában folyamatosan piszkáltak többen, összefogtak. Volt köztük egy cigány is. Nekem elegem lett, nem érdekelt, hogy mit gondolnak, így következő szünetben szóltam is az ofőnek, aki behívta a terembe őket. Sokáig elmondta a véleményét, és mondta, ha még egyszer meg tud ilyesmiről, akkor a cigányt még ki is fogja rúgatni az iskolából. Ezt előttük mondta el. Aztán az ofő elmondhatta az igazgatónak és néhány tanárnak is, mert látszott, hogy tudtak róla. Az osztálytársaim onnantól kezdve visszavettek magukból.

Szerintem nem elítélendő szólni. Inkább nézzenek bolondnak, minthogy 8. osztályig darabokban legyek.

Nem elítélendő, bár nem mindig helyes.

Ha van egy agresszív, 16 évesen a hetediket járó "tudjukmilyen" gyerek (mint anno nekem az osztalytarsam), aki megfélemlít, bánt, mert ebben nevelkedett, bicska van a zsebében, hangos, és mindenkit telibeszr, akkor igenis szólni kell.

De ha egy "átlagos" környezetben eljut egy gyerek addig hogy bántsák, az gáz. Nem a gyerek részéről, ő csak áldozat. A szülő részéről (szintén saját tapasztalat!!!). Miért nincsenek egy gyereknek olyan szociális készségei, hogy be tudjon illeszkedni a saját korosztályában? Miért nincsenek olyan konfliktus kezelési módszerei, amivel fel tudja oldani a többiek ellenszenvét? Miért nem tud kiállni magáért?! És ezeket ki a #@ fogja neki megtanítani?:(

Ráadásul ha egy gyereket nem a lebukott szotyibarna osztálytársa bánt, hanem úgymond a normál közösség, akkor abban a gyerekben valami nagyon más. Lehet hogy túl kövér? Lehet hogy túl félénk? Lehet hogy mondjuk kislány létére a hülye szülei nem samponnal irtották ki a tetvét, hanem letolták nullás géppel a haját? Ezekről se tehet a gyerek sajnos. A bántókat nem tudod megváltoztatni. Az empátia érzék egy fejlődési folyamat, ha a 6 éve nem érti hogy miért rossz ha csúfolódik, azon csak az idő segít. De az áldozatot ki kell kupálni. Mert nem igaz, hogy egy átlagos közösség legalább néhány tagjával nem tud jó, a többiekkel semleges kapcsolatot kialakítani. Nem igaz, hogy nem tud kiállni magáért, hagyja hogy bántsák. És tudom hogy az lesz hogy "azért mert más nem biztos hogy rossz is, a nagybáttyám exének az unokája is egy zseni volt és kiközösítették". De felfelé kilógó, és ezzel ellenszenvet kiváltó gyerekekből nagyon nagyon kevés van. Akit bántanak, annak általában van valami ""oka"" (nyilván sosem jogos a bántás, de értitek mire akarok célozni).

Szóval röviden: nem szégyen szólni, ds baj ha addig el kell jutni:(

Néha tehetetlen az ember, el kell menni az iskolából azonnal. Vagy oda se kell menni. Szólni felesleges, tudják.

Egy szó Pesten: Hengersor.

A cigányok már az ember fiatalkorát is tönkrevágják, ha a szülő nem figyel. Azóta nagy pártolója vagyok a szegregációnak, mert ezek állatok és nem a magyar gyerekek közé valók.

Elvileg ez lenne a természetes, csak az a probléma, hogy sok az inkompetens, tenni semmit sem akaró tanár is, akinek jóval kényelmesebb és egyszerűbb a bántalmazó pártját fogni, mint a bántalmazottat megvédeni.

Tudom, mert velem is így volt. Volt egy bunkó csaj, aki nekem beszólogatott. Egyszer visszaszóltam (nem is durvát), a tanár mégis engem bxott le.