Ez zaklatásnak számít?
Lehet, hogy túlreagálom, nem tudom. Az osztályfőnököm mostanában elég furcsa. Egy kb 39-40 éves paliról van szó, bioszt tanít.
Az egész idén kezdődött. Úgy a második héten. Elkezdett így rám mosolyogni, gyakran, meg óra után többször odahívott, megkérdezte, minden rendben-e, meghogy hogy vagyok stb... Elég furcsa mert senki mással nem csinál ilyet, nekem meg semmi olyasmi nem történt, ami indokolná ezt az odafigyelést (úgy értem válás, rokon halála pl) Lehet csak szimplán kedves akar lenni, de azért kicsit feszélyezve éreztem magam. Amikor így ment ugye a suli, teltek a napok, mintha egyre jobban ilyen bizalmaskodóbb lett. Őrülten hangzik, de olyan, minta megpróbált volna a bizalmamba férkőzni. Egyre személyesebbek lettek a kérdések. Az elején még ilyesmik voltak, hogy van-e valamilyen tanárral problémám, meg milyen sütiket szeretek, aztán nemrég meg azt kérdezte, hogy van-e barátom, meg tetszik-e valamilyen fiú. Kicsit ijesztő, vagy nem is tudom, furcsa ez az egész. Még asszem pont egy nappal az őszi szünet előtt, jöttem haza, mentem ilyen egy utcányit, és így ott állt egy kapualjban, és meghívott egy cukrászdába, mintha haverok lennék vagy nem tudom. Én mondtam, hogy nem köszönöm, sietnem kell haza, ő meg mondta, hogy de kár, pedig szívesen beszélgetett volna velem, de nem baj, akkor hazakísér. Én nem annyira akartam ezt, de végül jött velem hazáig. Közben így beszélgetni próbált, leginkább a barátaim voltak a téma. Meg amikor leszállunk a buszról, akkor így kijelenette, hogy milyen jó illatom van. Őszi szünet alatt meg bejelölt messengeren és kérdezgetett tőlem, hogy hogy telik a szünet, meg akarok-e találkozni vele... Természetesen nem mentem vele sehova.
Nagyon furcsa ez az egész, ijesztő. Nem szóltam róla senkinek, de most kicsit félek holnap suliba menni, mert tartok tőle, hogy ilyen nagyon bizalmas témák is szóba kerülnek... A többi tanár meg diák előtt nem viselkedik így, mindig csak órák és suli után.
Egyre jobban hajlok afelé, hogy elmondom a barátnőmnek, hátha neki van ötlete... Az igazgatónak nem merek szólni, mert valószínűle nem venne komolyan, a szüleim meg túlreagálnák de nagyon. Nem tudom, hogy ez (amit az ofő csinál) zaklatásnak számít-e már, azt végképp nem tudom, mit tudnék csinálni, hogy lehet ennek véget vetni... Lehet hogy csak simán megmondom neki vagy nem tudom, de az egész olyan összezavaró
(bocsánat, a leírás elég zavaros lett, próbáltam minél összeszedettebben leírni)
Én javaslom, olvasd el az "Ezt nem akarom" című könyvet, az is hasonló téma. Még nem értem a végére, de abból, amit idáig olvastam, szerintem hasznos.
Nem tartom zaklatásnak, inkább furcsának kicsit, de most a feladatod, hogy elmondd neki, hogy szeretnél egy kis távolságot megtartani vele és a közeledése kellemetlen és, ha mégis folytatja, akkor a szüleidnek szólj.
Mit tud tenni a barátnőd, ha elmondod neki? Mert egyedül ő kevés ehhez.
Nekem se tetszene ha az egyik tanárom pl. a kapunál megjelenne, és hazakísérne. Lehet, hogy nem minősül zaklatásnak kimondottan, de elég ijesztő lehet.
"Tanár úr, értékelem, hogy ennyire odafigyel rám, viszont kezdem kényelmetlenül érezni magam amiatt, hogy úgy érzem, hogy kivételezik velem. Ha lehetne, nem barátként tekintenék önre, hanem mint a tanáromra."
és még csak azt se mondhatja, hogy bunkó voltál.
Aztán ha átlép egy határt, szólj a szüleidnek. Nem tudom, nekem a tanáraim nem szokták azt taglalni, milyen jó illatom van, mivel tudják, hogy a tanáraim, nem a barátnőim.
Beszélj róla a környezetednek! Ne tartsd magadban, mert azzal ártasz a legtöbbet! Mondd el a szüleidnek is, ne úgy kezd, hogy zaklat, hanem ezeket a tényeket, hazakísért, meg minden egyebet, amit leírtál, ha szóban nem tudod/mered összefoglalni akkor mutasd meg nekik a kérdésedet amit ide kiírtál. Nincsen veled semmi probléma sem, mert úgy érzel ahogy! Beszélj róla! Ne halogasd és ne kombináld túl.
15 másodperc alatt megvan és jóval könnyebb leszel! Azzal beszéld meg, akikre ez tartozik, mégpedig a szüleiddel. Tedd fel magadban ezt a kérdést, bízok annyira a szüleimben, hogy merek erről beszélni? Igen vagy nem?
Ha nem, miért nem? Bántottak azért már, mert úgy éltem meg egy helyzetet ahogyan? Nem? Akkor miért nem merem elmondani?
"Anya, zavar valami, amit jobb lenne, ha elolvasnál, mert nem tudom szavakba önteni, kérlek olvasd el a kérdésemet."
Érdemes volna megbeszélned velük, kérlek ezután írd meg, hogy mit szóltak!
a zaklatas akkor zaklatas, ha te annak erzed. (nem kell kirogatni a szavaimat, nem arra ertem amikor valaki ram mosolyog egy buszmegalloban)
de tekintve hogy sokkal tobbet megenged maganak, mint ami egy tanarnak a hataskorebe tartozna, meghiv cukraszdaba, hazakiserget, plane ugy hogy ellenkezo nemu, nem normalis.
es kihasznalja azt, hogy o van hatalmi helyzetben, es ezert nem mered elkuldeni, kemenyebben viszautasitani.... szerintem a zaklatas valahol itt kezdodik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!