Mit lehet tenni, ha félek egy tanártól, és rendesen rástresszelek?

10. osztályos vagyok egy szakgimnáziumban. Aki kilencedikben tanított minket matekból az felmondott és kaptunk egy új matektanárt, aki nő. Van két osztálytársam, akik ismerték ezt a tanárnőt az általános iskolájukból, őket nem tanította, de mondták, hogy aláírást gyűjtöttek az iskolájukban, hogy rúgják ki. Eleinte nem is értettem, hogy miért akarták a gyerekek kirúgatni, mert az első órán, amikor bemutatkoztunk egymásnak, ott tök normális volt. Elmondta, mit vár el tőlünk, és azt mondta, hogy nyugodtan kérhetünk tőle segítséget, és nem szégyen az, ha nem értjük. Ekkor arra gondoltam, hogy biztos azért akarták kirúgni, mert szigorúak voltak a követelményei, ami látszott is rajta már az első órán, hogy szigorú, következetes, de rohadt jól magyarázott.

A második órától kezdve már lekiabálta a fejünket, volt, hogy ő hibázott, leordított ott mindenki előtt, aztán rájött, hogy ő nézett rosszat. Ez a harmadik órán volt, múlthét szerdán. Az volt, hogy felírtuk és átismételtük az alap dolgokat, a műveleti jelek párjait meg a műveleti sorrendet. A műveleti jeleknél az összeadás-kivonástól haladtunk a gyökvonás-hatványozásig, a műveleti sorrendeknél meg pont fordítva: a gyökvonás-hatványozástól haladtunk lefelé. Belenézett a füzetembe, és lekiabált mindenki előtt, hogy miért fordítva írtam fel, meg miért vagyok bamba, meg ha úgy írom fel, hogy fordítva, akkor soha a büdös életbe nem fogok leérettségizni. Erre mondta az egyik osztálytársam, hogy amit ő mond, az a műveleti sorrend, amit néz, az meg a műveleti párok. Erre ilyet szól: Tényleg. És ment tovább az óra. Bocsánatot se kért, meg semmi. Azóta folyton hol engem, hol mást kiabál le. Ezen a héten reggel, amikor tudtam, hogy aznap vele van órám, ment a hasam. Eleinte azt gondoltam, hogy csak az újfajta kavarós kávé megtekerte a gyomrom, aztán rájöttem, amikor már nem ittam, hogy a matektanárnő miatt van. Ami kicsit nevetséges, mert 2 hete tanít csak minket, és már így rástresszelek és félek tőle, lehet, hogy csak bebeszélem magamnak ezeket a tüneket, mert 2 hét alatt nem tudok így "kikészülni". De komolyan mondom, hogy már most nem bírom ezt, higgyetek nekem. Gondoltam, hogy szólok az osztályfőnöknek, de ő sz-rna ránk nagy ívből.

Egyébként nincs gyomoridegem, sose volt még életembe, annyi problémám van, hogy reggelente megy a hasam, és amikor kiabál, vagy leszid, akkor elkap egyfajta félelem, és az írásomon is látszik, hogy izzad a kezem és nem tudom úgy fogni a tollat, vagy én nem is tudom megmagyarázni. Meg most a legutóbbi órán annyira koncentráltam arra, hogy ne mondjak rosszat, hogy akaratlanul is a rosszat mondtam, pedig nem akartam. Pl.: arra a kérdésre, hogy melyik oldalon van kevesebb ismeretlen, arra azt mondtam, hogy a bal oldalon, pedig én is tudtam, hogy a jobb oldalon van.

Amúgy én nem vagyok egy nebáncs virág, de nem szeretem, amikor az egész csoport előtt lejáratnak. Ha annyit mondana, hogy "Figyelj, Viki, nem volt jó." akkor oké, de amikor leidiótáz meg lebambáz meg kiabál velem, akkor félek tőle.