Általában miért preferálta régebben egy szülő, hogy a gyermeke minél később kezdje az iskolát, például 8 évesen?

A szülőket nem érdekelte, hogy a gyerekük később végez majd két évvel a kortársaihoz képest, amikor azok már javában pénzt kerestek.

Ha csak egy 2-300ezres fizetést nézel az évi 2,5-3,5 millió,

két év alatt már több mint 7 millió Ft amivel már bele lehet vágni akár egy saját kis lakás törlesztésébe is.

Ennyit jelent két év.

Mert egy év is sokat számít egy gyereknek. A szülők meg az óvónők látják, hogy a gyereknek segítene e még egy év az oviban.

Nem csak azt veszik figyelembe, hogy a gyerek iskolás akar e lenni, , mert a gyerek annyit ért meg, hogy a nagyok már iskokába mennek és ők is nagyok akarnak lenni. Ebből kiindulva simán tartanak vissza gyereket, aki már hat éves kora óta azt mondogatja, hogy iskolába akar menni.

Inkább azt tartják szem előtt, hogy a gyerek biztosan készen álljon az iskolára, inkább az oviban tartják nég , minthogy rögtön az elején évet kelljen a gyereknek ismételnie. A gyerek könnyebben elfogadja, hogy ő a legidősebb, mert az oviban tartották, mint, hogy nem mehet másodikba a többi gyerekkel és ő a legidősebb, mert elmaradt a töbniektől, nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit ők.

Régen a szülők, ha tehették, minél később adták iskolába a gyereket1had pihenjen még egy kicsit- címszóval pont ezért.

Gyerekről függ. Én épp hogy nem vagyok évvesztes, 17 voltam amikor az érettségivel végeztem, úgy nyomtak be a suliba, mert akartam menni. (Én kis naív 😂)

Az egyik húgom majdnem 7, a másik pedig 7 évesen ment, suliba. Csak az évvesztes panaszkodik, hogy későn végez, mert ráadásul ő nyelvibe ment 😅

Tehát ez inkább attól függ, hogy mennyire érett az adott évben a gyerek... van aki 8 évesen (se)...

Én a gyerek lelki állapotára tudok gondolni.

Van, aki nehezebben viseli a kritikát, érzékenyebb, stb. Én is ilyen voltam. Nem késtem az iskolából, de megértettem volna azt is, ha így döntenek.

PL lehet, hogy pl kicsit hát, nem tom ,ez szép kifejezés-e, elnézést, amennyiben nem; tehát hogy lehet,hogy egy picit "visszamaradott" volt a kortársaihoz képest, bármilyen okból kifolyólag. Tehát pl elhanyagolódott otthon, vagy mondjuk pl valami fizikailag mondjuk nemtom, az agypontjai nem úgy kapcsolódtak még;

Vagy az is lehet, hogy nem pont kereken 8 volt az adott illető, csak a születésnapja már a 8. életévének betöltéséhez közelebb volt az idő, mint amikor már a 7-et betöltötte. Tehát már elmúlt 7, de még nem volt 8, de sokkalinkább 8-ra lehetett volna már kerekíteni az életkorát, mint hétre.

Nekem pedig anno volt egy osztálytársam;

na, vele úgy volt, hogy együtt kezdtük az elsőt.

Na, és akkor az osztály nagyrésze az idősebbekhez tartozott, akik 7évesen kezdték az iskolát; a másik, a kisebb része, a fiatalabbak, akik hatévesen; és volt egy osztálytársunk; aki az osztály idősebb részénél volt egy évvel idősebb.

Na, és akkor mondta,hogy ő már volt másodikos is, először nem hittem neki, de olyan őszintén mondta, hogy meggyőzött engem , teljesen egyértelműen, kétségek nélkül, hogy így igaz, amit mond.

Nos, tehát.

Úgy volt, úgy mondta, hogy először egy másik iskolában kijárta az elsőt.

Akkor megbukott, ezért tehát ugyanott mégegyszer kijárta az elsőt.

Akkor továbbment másodikba, a másodikat ki is járta.

Utána pedig az apja beíratta elsősnek a mi sulinkba, és velünk kezdett.

És én ezt teljesen elhittem neki, olyan őszintén mondta, tehát én meg vagyok róla győződve, hogy igazat mondott. Nem is lett volna értelme kamuzni. És nekem egyértelműen őszintének tűnt; meg nem akarhatott valaki ezzel felvágóskodni, hogy ő már pl bukott elsőben; és épp akkor, - velünk - járja harmadszor. De akkor viszont apukája, vagyhát a szülei valahogy elérték, hogy azt hiszem, legelőször 5 évesen mehessen iskolába. De szóval szerintem igaz a sztori egyértelműen, és nekem kétség sem fér.

Tehát, hogy kétszer kijárta az elsőt, utána egyszer a másodikat, apukájából pedig kinéztem, szigorúnak tűnt annyira, hogy beirathatta mégegyszer, másik suliba is elsősnek.

*vagy hát, az osztály másik részénél kettővel.

Ja meg még bátyámnak is asszem volt egy osztálytársa, akinél anyám azt mondta, hogy még hat éves sem volt, amikor elkezdte az elsőt.