Fiatal férfi tanárként vajon nehéz nem vonzódni a tanítványokhoz?

Nőben azért nem érdemleges,

mivel nem az idősebb nő fiatalabb fiú a szokványos párosítás.

Szakmai szakközépiskolába jártam nyelvi előkészítő osztályba azaz öt évig, így az utolsó évben már határozottan mondhatni, hogy a lányok nők voltak. /pláne akik még maradtak 2 év szakmán is, az adott tanárurakkal/ Két nagyon fiatal és jóképű férfi szakmai tanárom is volt akikre sokan cicaszemekkel néztek/néztünk. És lévén ők voltak a szakmai tanárok sokkal szorosabb volt velük a kapcsolat mint a sima óraadó tanárokkal.

Sokszor elgondolkodtam rajta, hogy nekik vajon mi kavaroghat a fejükben ezzel a sok-sok lánnyal kapcsolatban. Hiszen ez már bőven az a kor amikor a lányok nők és nem öregemberként tekintenek egy 28-30 éves férfira, ahogy fordítva sem tekintenek ők a lányokra gyerekként.

Az egyik pl magázó stílust használt velünk de néha olyan szavakkal tudott köszönteni hogy elolvadtunk, ellenben furcsa volt az alig pár év korkülönbségben ez a magázósdi.

Gondolom ő így tartotta etikusnak, és ezzel tartott távolságot.

A másik tegezett minket, mi persze magáztuk, de érezhető volt ott a levegőben, hogy nehéz ez a nagy tisztelettartás mindkét fél részéről, amikor korban annyira közel vagyunk.

Voltaképp a munkahelyi szerelem nyilván létező dolog, csak nem minden szerepben megengedett.

Valakinek hasonló tanárok, esetleg valaki egy ilyen tanár bőrében?