Középiskolában miért erőltetik a tanárok is, hogy mindenképpen egyetemre kell menni, meg hogy az viszi sokra aki tanul?
Ők maguk tudhatnák a legjobban, hogy ez nem igaz, hisz egy tanár is kap 140-et. Én is azt hittem, hogy ha elmegyek egyetemre akkor király életem lesz, nem lesznek anyagi gondjaim. De a valóság az, hogy ma már értéktelen a diploma, mert mindenki egyetemre akar menni és már mindenkinek van diplomája, olyan lett, mint az érettségi. Manapság egy szakmával sokkal többre lehet menni. Volt egy tök jó tanuló csaj, aki diplomát szerzett, most a benzinkúton pénztáros... Egy gyerek meg kibukott a suliból, elment szakiskolába asztalosnak, ő meg viszi haza a félmilliókat.
Én is de megbántam, hogy egyetemre mentem, mentem volna inkább el egy szakmunkásképzőbe 8. után.
"Ha Pistike szemetet tanul például, szabad bölcsészet, társadalmi nemek tanulmányok, filozófia, magyar-irodalom, andragógia, könyvtáros, műveldésszervező, kommunikációmédia, politológia, finnugorisztika, anglisztika, germanisztika, meg a legtöbb nyelvisztka akkor nem lesz munkája, "
akkor nem lesz munkája, hacsak Pistike nem találékony, vannak ismerőseim akik nyelvészeten végeztek és most azzal keresik a kenyerüket és elég szépen megélnek és a diploma is kell hozzá (ergo nem arra gondolok, hogy multihoz elmentek volna)
#10 Ismered egyáltalán ezeket a szakokat, vagy csak azért szidod őket, mert nem számokkal dolgozik? Gondolom az utóbbi...
Biztos vagyok benne, hogy az összes szemetet tanuló diák fényévekkel okosabb, műveltebb, és hasznosabb tagja a társadalomnak, mint te.
De legalább megvolt a napi gyűlölködésed. Ügyes vagy! :)
Sajnálom, ha nem ment a kommédia szak, ezért haragszol az egész bölcsészkarra.
És gondolom te egy év alatt tökéletesen megtanultál nulláról C1-C2-es szinten beszélni egy nyelvet, ismered a kultúráját, a történelmét, olvastad az összes fontosabb regényét, ismered a politikai helyzetét is, sportolókat, művészeket, stb...
Tudom, mert kéttannyelvű iskolába járok, hogy egy nyelvet megtanulni nem azt jelenti, hogy tudsz magadnak kérni egy kávét, hanem hogy úgy ismered a nyelvet és minden ahhoz tartozó dolgot, mint egy átlagos ott élő személy.
Spanyolul is megtanultál? Lorca és Cervantes, mondanak valamit? Ismered a dél-amerikai országok és a spanyolországi nyelvjárás között? Tudod, hány hivatalos nyelv van Spanyolországban? Megsúgom, nem egy. Tudod, mi az a "comunidad autónoma" vagy a "provincia"?
Minden bölcsész életképtelen, csak lopja a közoktatásra szánt pénzt, miközben TE, te mérnöknek tanultál (mind mindenki... manapság mindenki mérnök vagy informatikus), egyetlen év alatt BÁRMILYEN nyelvet megtanulsz!
Oh, bárcsak én is ilyen k*rva okos lennék, hát minek mentem kéttannyelvű iskolába, ha te ilyen f*szán megoldasz mindent. Nem is kell tanár, csak veszel egy spanyol szótárat, berakod egy kis tejjel a turmixgépbe, összedarálod és megiszod, a betűk pedig a tej kalcium tartalma miatt beleivódnak a csontodba, hát más miért nem csinálja ezt?
Minden nyelviskola csak álca, az ELTE BTK is egy napközis tábor a fogyatékos diákoknak, hogy én ezt nem tudtam!
Erre csak azt tudom mondani, hogy attól, hogy neked nem jött be, másnak még bejöhet. Magyarországon egyetemen kívüli képzésekre jellemzően a "maradék" megy. Nagyon kevesen vannak ma, akik tényleg oda szeretnének menni, nem pedig csak gyengék a magasabbszintű tanulmányokhoz. A szüleim idejében a szakmai végzettség felért egy diplomával, akkor az volt a sláger, ma már fordult a kocka. Hogy ezután milyen korszak jön, azt nem tudom.
Arról nem szeretnék most vitázni, hogy milyen szak éri meg és melyik szak büfé, nekem van bölcsész és informatikai végzettségem is, nyilvánvalóan az utolsóval keresem a kenyerem, de az elsőt sem bántam meg. Akkoriban nem tudtam, mi akarok lenni és nem éreztem úgy, hogy képes vagyok lenyomni az egyetemi matekot, ezért sem mertem elsőre infót tanulni. Aztán végül az élet elrendezte az utamat. Ennek ellenére szerettem azt a 3 évet is... Ami viszont mindkét egyetem esetében az általam választott két szakra igaz volt, az az, hogy egy hatalmas kaput nyitott a világra.
A szakmai tudás egy dolog. Arra adott egy x piaci igény, ami vagy kedvez vagy nem a munkavállalónak. Nekem az informatikai most kedvez, de ugyanígy kedvez a kőműveseknek, villanyszerelőknek. Egy dajkának vagy egy ápolónak viszont már nem. Pedig az egyik egyetemi, a másik pedig ugyanúgy OKJ-s végzettség. Bírom, mikor a bölcsészeket hasonlítják össze az építőiparral... Nem releváns. Nagyon sok olyan OKJ-s szakma van, amivel pontosan ugyanúgy éhen lehet maradni.
Az egyetem nem a pénzről szól. Mindig is az értelmiség használta. Más kérdés, hogy a K+F területek fellendülésével hatalmas teret nyertek a mérnöki, műszaki és informatikai egyetemi szakokon végzett szakemberek, hiszen a fejlesztésekhez magasszintű elméleti tudás is szükséges. Viszont az egyetem sosem kifejezetten a pénzkeresésről szólt. Inkább az értelmiség, mint társadalmi réteg kitermeléséről, kutatók és magas szintű elméleti tudás birtokában álló szakemberek képzéséről. Hogy a piac ezt milyenre árazza be, az teljesen más lapra tartozik.
Tudományos (tanulmányi) értelemben pedig sokkal nagyobb nívója van egy egyetemi végzettséggel (főleg ha msc, doktori végzettséggel rendelkezik) szakembernek. A gimnázium elsősorban ennek ad táptalajt, a későbbi tudományos életre készít fel és eredeti célja szerint népművelést folytat, tehát magának mondana ellent, ha nem a magas szintű iskolázottság felé terelne.
Pénzt sokféleképp lehet keresni. Megbízható helyről széleskörű tudást szerezni viszont az oktatási intézményekben lehet leginkább. Az iskolának nem az a célja, hogy te a mai (talán 10 év múlva egyáltalán nem aktuális) trendeknek megfelelően a legtöbb pénzt tud keresni. Jogos az igény, hogy legyen ezzel kapcsolatban tájékoztatás, de attól még nem ez a rendeltetése az iskoláknak (gondolok itt főleg a középiskolákra). Nekik a tudományos nevelés a céljuk és az, hogy ilyen vonalon folytasd tovább. Ha neked ez nem felel meg, választhatsz mást, de nem hiába mondják, hogy tanulni vagy ott. És olyan embereket indítanak ott útnak, akik tanulni is akarnak.
Azért vannak tanulmányi versenyek, azért van fakultáció, azért van az egyetemeken is mindenféle tudományos lehetőség, verseny, cserediákprogram és miegymás. Mert az egész a tudásról szól, nem arról, hogy te hogyan tudsz egységnyi idő alatt a legtöbbet keresni az aktuális évtizedben.
Szóval, mi is a kérdés? Ha jól értem, olyan, mintha azért panaszkodnál, hogy mindenki az Olimpiáról beszél a sportegyesületnél, ahova jelentkeztél, te meg azt ecseteled, hogy mennyivel izmosabbnak lehet kinézni, ha nem öttusázik valaki, hanem szurival épít testet. Pontosan ugyanez a helyzet itt is.
15, látszik, hogy nem érted, mit jelent a nyelvszak. Ott nem a nyelvet tanulod meg, szépen is nézne ki. Van persze 1-2 olyan szak, ahol a nyelvet is megtanítják, de ezek azok a nyelvek, amiket tuti, hogy egy átlagos gimiben nem tanulsz meg. A többin azért eléggé magas szinten kell, hogy legyen a nyelvtudásod. Történt már olyan az egyik ismerősömnél, hogy a tanszékükről azért javasolták egy diáknak, hogy ne folytassa azt a szakot, mert a diák hibásan beszélte a nyelvet.
Ez nem úgy néz ki, hogy pl nulla nyelvtudással bemegyek az olasz szakra, majd éve után felsőfokon lököm a sódert.
Az ilyen szakokon nem a nyelvet tanítják, max a szókincsedet fejlesztik, ami a nyelvtudást illeti; inkább arra mennek rá, hogy ismerd az adott terület (ahol beszélik a nyelvet) történelmét, földrajzát, irodalmát, nyelvészetét, tudj fordítani az adott nyelvre vagy a nyelvről magyarra tudj fordítani, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!