Véleményed szerint a magyar oktatási rendszer, a jelenlegi formájában megfelelő?

Sok rajta a fejleszteni, javítani való, de alapvetően jó irányba halad.

Az oktatás ilyen, soha nem lehet azt mondani rá hogy most tökéletes, mert a gyerekek, diákok is mások évről évre.

Teljesen másképp kell tanítani ma egy gyereket, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt, mert sok olyan dolog már alap náluk, amit a korábbi korosztályok nem tudtak, rengeteg dologban viszont éppen ellenkezőleg.

A digitális oktatás hatalmas lökést adott most a dolgoknak, a kérdés az, hogy mennyire tudják megtartani és az összevisszaság helyett rendszerben használni a most felfedezett és használt eszközöket, lehetőségeket a diákok és pedagógusok.

Nem.

A streaming oktatást lehetne fejleszteni.

Nem azt értem alatta, hogy akkor ne kelljen iskolába járni, de jó lenne, ha egyes anyagok fent lennének visszanézhető formában is.

Nekünk most több ilyen is volt a korona miatt.

Nekem tetszett.

#6 Az a baj, hogy amikor ilyeneket leírsz akkor közben fogalmad sincsen arról hogy mit és hogyan változtattak meg éppen mostanában.

A tanároknak éppen az okoz nehézséget, hogy radikális változtatások történtek a tananyagokban, éppen a gyakorlatias tudás került előtérbe és a sok elméleti rész - amikről beszélsz - az meg kicsivel hátrébb.

Kémiát tanítok, kis mértékben megmaradt a tananyag, mert nélkülözhetetlen az atomok, molekulák ismerete is és a sokszor példaként emlegetett kovalens kötés is, ellenben a teljes általános iskolai kémia a gyakorlati kémiára épül, a felhasználhatóságra, a hétköznapi valóság kémiájára.

Pontosan így alakították át a középiskolákban is a természettudományos oktatást és az új nemzeti alaptanterv lényege is az, hogy a tantárgyak kapcsolatával a gyakorlatiasabb, felhasználható tudást oktassák, amit szakirányokon és a felsőoktatásban lehet majd tovább bővíteni. Nagyon sok pedagógusnak pont emiatt van gondja az új NAT-tal, mert nagyon sok mindent ki kell hagynia abból amit megszokott és fontosnak tart - miközben rengeteg erőfeszítésre és nagyon sok munkára van/lesz szükség az új típusú oktatás megvalósításához. NEKIK/nekünk ez nagy feladat, a diákoknak viszont pont az valósul meg amit te leírtál, hogy azt kellene. Már ahol képesek és hajlandóak megoldani a tanárok.

A hatos vagyok.

Nekem nem a természettudományos tárgyak oktatásával van a fő gondom. Jó, nem vagyok jó belőlük, de szerintem az többnyire jól van így. Ha a bioszt, fizikát és a kémiát gimiben is olyan szinten tanítanák, hogy mindenkinek hasznos legyen az életben az nem lenne túl célravezető, mivel aki ilyen irányba szeretne továbbtanulni a felsőoktatásban az nem látná át, hogy az mennyire megfelelő a képességeihez. Például az én szintemet a fizika és a kémia középiskolai anyag sok helyen bőven meghaladja, de ha csak életben gyakorlatilag hasznos lenne, akkor lehet hogy kikötnék valami ilyesmi szakirányú felsőoktatásban, és lássuk be elég gáz lenne ha így pazarolnék el fél évet az életemből. Tehát vannak tárgyak, ahol szükség van arra, hogy az elméletet tudd, ahhoz hogy alkalmazza is az ember, nekem az ilyen tárgyakkal nincs bajom, azon kívül, hogy én nem feltétlenül vagyok benne jó, de az egyéni szocprobléma, többnyire nem a rendszer hibája.

Nekem inkább azzal van problémám, hogy a humán tárgyak túlságosan is magolásról szólnak. Irodalom órán megtanulod, hogy a sokadik fontosabbnak ítélt költő/író mikor mit csinált, ne adj isten kivel kamatyolt, aztán tankönyvi leírás alapján bemagolod, hogy mire gondolt a költő, nehogy véletlenül magadtól elgondolkodj a versen. Jó, értem én hogy tudni kell dolgokat az adott korról, amikor írta a szerző, meg a körülményeket, hogy miért gondolta azt a költő, miért úgy írta meg, mind szép és jó, de ezt sajna nem úgy van használva, hogy ez alapján gondolkozz el a versen, hanem le van írva a könyvben az elemzés, most jól lerövidítve írunk egy vázlatos elemzést a füzetbe, oszt heló. Aztán dolgozatkor jó esetben van önálló elemzés, hogy azért ne érettségin csinálj először ilyet. Esetleg házi feladatos elemezd a verset feladat, ami full haszontalan, ha már órán megszokatták a diákokkal, hogy csak előre megírt elemzést lehet átfogalmazni önálló gondolat nélkül.

Töriben még ennyi lehetőség nincs a gondolkodásra, tanuld meg a fogalmat és az évszámot az eseményekhez. Olyan nincs benne mondjuk, hogy gondold végig, hogy mondjuk milyen következményei lehettek egy adott eseménynek, mert a sűrű anyag miatt nincs idő végiggondolni, le lesz darálva az adott esemény következménye. Jó, fix dolog a történelem ismert része, de szerintem hasznosabb lenne teret hagyni a gondolkodásnak, mert így nem lehet tanulni a történelem példájából, ha csak annyi a feladat, hogy óráról órára tanulj meg rengeteg évszámot és annak a körítését, témazáróra akár hetven évszám is összegyűlhet, és abból max öt van kérdezve. Az a baj, hogy a történelem órára rá van nyomva a jegyezz meg mindent, pedig dátumokra ha nem tudjuk mindet rá lehet keresni. Simán rá lehetne rakni a hangsúlyt inkább az ok-okozati összefüggésekre is, mert így a töri semmi tényleg hasznosat nem tanít az olyanoknak, akiket nem érdekel különösebben.

Mondom ezt úgy, hogy nekem az irodalom és a töri a kedvenc tárgyam az angol után.

Fontos lenne a suliban, legalább középiskolában olyanokat tanítani valami nagyon alap szinten, hogy kommunikáció, esetleg valami olyan tárgy is kéne, ami csak élethez kapcsolódó gyakorlati dolgokkal foglalkozik, akár vegyesen, hogy ne dobjuk meg az óraszámot. Pszichológia is lehetne valami alap szinten, hiszem középiskola alatt sem ad valami alapot a továbbtanuláshoz, mint például a természettudományos tárgyak. Konkrétan ha valaki a pszichológia irányába szeretne továbbtanulni annak bioszból és/vagy magyarból kell emelt érettségit tennie, és lássuk be, azok a tárgyak nem adnak akkora alapot, hogy biztosan tudja az ember, hogy neki való-e, ha olyan irányba orientálódik. Mert most látom, hogy mit tudom én, nem megyek vegyésznek, ha buta vagyok kémiából. Ha mondjuk pszichológiai irányba tervezek továbbtanulni, és látok olyan opciót, hogy elég választani, hogy bioszból vagy magyarból teszek emelt érettségit, és mondjuk beválasztom a magyart, mert számomra egyszerűbb, akkor abból nem fogom látni reálisan, hogy hát én ehhez lüke vagyok és nem nekem való.

Természetesen nem értek egyet a tanterv ide-oda vaktában változtatásán, de jó lenne esetleg szép lassan valahová elindulni vele, ha már félünk a drasztikus változásoktól, és nincs is hozzá stabil forrás, hogy át lehessen állni hirtelen. Az egyik tanárom egyszer mesélt a természettudományos tárgyak tantervi változásairól, és ő azt mondta, hogy szerinte az az oka, hogy kevés tanár van, főleg természettudományos tárgyak esetében és próbálnak valamit kezdeni az óraszámaikkal, ami szép és jó, csak oktatási szempontból nem túl hasznos a diákoknak. Illetve ő is azt mondta, de igazából egyet tudok vele érteni, hogy manapság kevesen akarnak tanárnak menni, pláne, ha természettudományos tárgyakról van szó, mivel azokkal sokkal jobb lehetőségei vannak a jövőben, mint tanárként. Konkrétan az a baj, hogy csak az akar tanárnak menni, aki nagyon elhivatott, vagy vonzza a sok évközi szünet, vagy éppen csak oda vették fel. Na mármost az elhivatott emberek egy részét a fizetés nagyon szépen elriasztja ha természettudományos tárgyakról tárgyakról van szó, az éppen oda vették fel kategória meg eléggé kiesik, mivel az ilyenek, hogy fizika, meg kémia, ne adj isten biosz, nem olyan egyszerű középiskolai szinten sem, hogy azzal bárki csak úgy beessen valahová...

#9 "Ha a bioszt, fizikát és a kémiát gimiben is olyan szinten tanítanák, hogy mindenkinek hasznos legyen az életben az nem lenne túl célravezető, mivel aki ilyen irányba szeretne továbbtanulni a felsőoktatásban az nem látná át, hogy az mennyire megfelelő a képességeihez."

a változások már itt is túlhaladták amit hiszel. Évek óta már a szakgimnáziumokban és más szakoktatásoknál egyesített természettudományos tárgy eretében kerülnek oktatásra - de csak ahol már megtörtént a szakválasztás. Az informatikus fiamnak pl. felesleges lett volna a kémia meg biológia, földrajz külön oktatása, hiszen eleve tudta hogy nem abban az irányban akar majd sem dolgozni sem továbbtanulni. Ezeket egy komplex tárgy keretében tanulta (persze mivel náluk kezdődött 4 éve, így igen rosszul kivitelezett módon még, de nagyjából hasznosan), míg a fizikát, amire szüksége van és lesz is, azt tanulták éppen úgy, mint korábban. Szemben velük, aki fodrásznak tanul annak totál felesleges a fizika, ellenben a kémiára van szüksége, aki meg más irányban tanul, annak megint másra. Ezzel felszabadult olyan tanóra mennyiség, ami alatt nyelvet vagy szakmai tárgyat tanulhattak inkább. Lányom most kezdte a gimnáziumot, nem szakosodva, nekik természetesen megmaradt minden tárgy külön, hiszen nincsenek szakmai tárgyaik - pont mert nem választottak semmilyen szakmát, szakirányt. Ott természetes hogy mindent teljességgel kell tanulniuk, hiszen a cél az, hogy az érettségire szabadon dönthessenek majd arról hogy milyen irányba akarnak majd továbbtanulni, és bármit választanak, ahhoz meg legyen a kellő tudásuk, ismeretük.

"Nekem inkább azzal van problémám, hogy a humán tárgyak túlságosan is magolásról szólnak. "

Ez valóban nagy probléma, de ebben is most indulnak be a változások. Felmenő jelleggel most szeptembertől hatalmas változások történnek majd, most kínlódnak a humán szaktanárok azzal a nyáron, hogyan is kell majd másképpen tanítaniuk. Nem lesz egyszerű, mert nagy változást követel a pedagógustól, hogy más módon és mást oktasson, hogy ne csak a magolásról szóljanak ezek a tárgyak. De sajnos ezekben éppen úgy elkerülhetetlen a tárgyi ismeretek elsajátítása, mint a természettudományokban. Hogyan tudnál egy irodalmi műről gondolkodni, a mondanivalóját megérteni ha nem tudnád a művészeti irányzatokat, nem is mernéd az adott kort amiben készült, nem tudnád az írójának az alapvető életrajzi elemeit? Tényleg könnyebb lenne ha irodalom órán csak sztorikat, verseket olvasgatnának - de lenne haszna? Azon kívül hogy egyszer hallanák, megmaradna róla bármi is? Ahogy a történelemben más lesz a vonulata a tanulásnak, megpróbálnak általánosabb szemléletet adni a nagyon részletes és így természetesen el is illanó bemagolós tananyag helyett, de a történelemtanárok így is tudták, (szerintem te is) hogy a lehetőségekhez képest még az is töredéke volt csak annak amit meg lehetne tanulni/tanítani, és most még tovább csökkentik. Pont azért teszik meg, mert néha a kevesebb több, ha kisebb az elvárás akkor talán abból több marad meg olyan szinten, hogy hasznára is váljon. Majd kiderül milyen sikerrel járnak.

Nem folytatom tovább, a lényeg, hogy nem csak te gondoltad ezeket, hanem az oktatásban döntést hozók is, és már benne is van az új nemzeti alaptantervben mindaz amiket leírtál. Csak ezek mindig felmenő jelleggel kerülhetnek bevezetésre, akik már megkezdték a tanulmányaikat korábban, azoknál nem történik meg a változás, hiszen egy kialakult szisztéma szerint kell végig mennie a tanulmányaiknak. Határpontokon történik változás, vagyis akik most fogják szeptemberben megkezdeni az 1., 5. és 9. osztályt, azoknál már az új rendszer szerint megy az oktatás. De hidd el, hogy akik az elmúlt években voltak elsősök és ötödikesek, azoknál is már nagyon sokat változtattak a korábbiakhoz képest - szerintem jó irányba, afelé amiket te is elvárnál.