Van itt olyan, aki OKJ-n és mellette autodidakta tanult programozni? Lett belőle valami?

Te cseszel ki saját magaddal, már bocs. Tudod mi fog történni, ha kikapcsolódsz, szánsz időt magadra, a barátaidra, a hobbijaidra? Jobban fog menni a tanulás, mert nem csömörlesz meg tőle és nem csavarodsz be. Szerintem a negatív visszajelzés miatt átestél a tanulással a ló túlsó oldalára.

Elhelyezkedés: én úgy látom az ismerősi körömön, hogy Pesten folyamatosan kereslet van programozókra - már amennyiben az illető programozónak szaktudása is van, nemcsak papírja. Vidéken tud necces lenni a helyzet, egy-egy terület tud telítődni, általában csak ideiglenesen (sokan használják ezeket a vidéki, kevésbé jól fizető melókat ugródeszkának Pestre, külföldre, saját céghez stb), szóval a helyzet ott sem teljesen reménytelen.

Egyébként hatalmas respekt neked, teszel valamit a boldogulásodért és nemcsak panaszkodsz és várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön.

Sok olyan kérdés szokott itt lenni, hogy az emberek miért ilyen lusták, miért elégednek meg egy középszerű állással, miért nem képzik magukat a szabadidejükben stb. És hát ebben van is igazság, mert rengeteg ember tényleg ilyen, nem tesz semmit, csak panaszkodik.

Amit viszont Te csinálsz kedves kérdező, azzal átestél a ló másik oldalára. A programozás tanulás nem olyan mint a falépítés, ha falat építész, akkor ott tudod hogy 1 óra alatt felépül 3 méter, akkor 10 óra alatt meglesz a 30 méter, 100 óra alatt pedig a 300 méter. Szóval csak idő kérdése és felépül az a bizonyos fal.

Ezzel szemben a szellemi munkák (főleg valami újnak a megtanulása) az nem egy ilyen lineáris folyamat.

Kérdés: Ha én mindennap munka után 5 órát tanulok franciául, mikorra lesz középfokú nyelvvizsgám belőle?

Válasz: Soha! Egy hónap után a kimerültségtől idegösszeomlást fogok kapni, és egész életemben utálni fogom a francia nyelvet.

A tanulás intenzív agyi folyamat, nem lehet ennyire erőszakosan és görcsösen csinálni. Hatékonyabb ha napi 1,5 órát tanulsz programozni és mellette számát időt sportra, barátokra és ismerkedésre, mintha napi 3 órát tanulnál.

Mivel a kérdést az Emberek kategóriában tetted fel, ezért én is a dolog lelki oldalára koncentráltam a válaszomban.

U.I.: Nézd meg amit Puzsér mondott Szirota Jennifernek a Csillag születik döntőjében, tanulságos, és pont illik erre az esetre!

Én szoftverfejlesztőként dolgozom 2 éve főállásban, szóval viszonylag friss élményeim vannak.

A programozás világa amilyen szép, legalább annyira tűnik elsőre bonyolultnak is. Rengeteg területből áll, minden területnek megvannak a maga technológiái és minden technológia legalább 50 szabványt hoz magával. Már most mondom, ESÉLYTELEN hogy mindenből jó legyél. Még az is esélytelen, hogy mindent ismerj. Véleményem szerint úgy érdemes ennek nekiesni, hogy elgondolkodsz azon, hogy melyik terület vonz:

- weblapokat szeretnél készíteni?

- asztali alkalmazásokat fejlesztenél?

- netán a háttérben szeretnél megbújni, mert félsz a UI bonyolult világától, és backend fejlesztőként szeretnél tapasztalatot gyűjteni?

- érdekel a mobil világ?

- netán az IoT? robotok, mikrovezérlők, beágyazott rendszerek, vagy bármi, amit a netre lehet kötni? Lázba hoz egy Raspberry PI?

Szerencsére vannak technológiák, amik ezeknek a területeknek nagy részét képesek lefedni. A .NET platform a C# nyelvvel például pont ilyen, de említhettem volna Pythont és Javát is. Ha ilyen technológiát választasz, nagy eséllyel nem fogsz mellélőni.

Az OKJ jó dolog - na nem azért, mert megtanulsz programozni, hanem azért, mert van hallgatói jogviszonyod. És ez a hallgatói jogviszony azért is jó, mert elmehetsz mellette gyakornoknak. Ha stabil alapismereteid vannak (el tudsz igazodni a programozási nyelvben, amit használsz, ismered az egyszerűbb adatbázis-rendszerekhez kapcsolódó fogalmakat, stb.), nagyon könnyű lesz elhelyezkedni. És egy pro tip: nekem nem volt sikerem iskolaszövetkezeten keresztüli jelentkezésnél. Hiába írtam meg a Schönherznél az idióta tesztjeiket 78-95%-ra, valamiért sosem küldték tovább a céghez a CV-met. Érdekes módon, amikor egyenesen a céghez jelentkeztem, mindig volt sikerem. Furcsa.

A gyakornoki pozíció kulcsfontosság. Ez egy olyan must have, ami nélkül később nagyon nehéz dolgod lesz. Pályakezdőként, friss oklevéllel már magasabban van a léc, és elvárnak olyan dolgokat, amiket gyakornokoktól nem:

- tudj csapatban dolgozni

- ismerd alap szinten a verziókezelőket

- legyen némi tapasztalatod ticket-kezelő rendszerrel

- írásbeli erős angol nyelvtudás

stb. Gyakornokként ezeket megtanítják neked, de egy juniortól már elvárás, hogy kezdő szinten értsen ezekhez.

Ja, és hobbiprojektet meg LinkedIn fiókot csinálj. Én LinkedIn-en keresztül kaptam életem első főállású pozícióját, és azóta is ott vagyok. Ha bármilyen kérdésed van, szívesen segítek neked!

25/F

Így viszont akkor nem értem a problémád.

Azt állítod, hogy szeretsz programozni, tudsz is benne azért dolgokat alkotni, és ha szükséges tudsz is benne szünetet tartani. Fogd fel úgy mint egy hobbit, amíg valaki napi 1-1,5 órát tvzik, vagy másfél órát facebookozik, addig te pedig 1-1,5 órát programozol, és emellett van időd kikapcsolódni is.

Kicsit olyan ez mint a fogyókúra. Kismillio ember belekezd a fogyókúrába, és csak pár százalékuk teljesíti sikeresen. Ennyi ember éj ne lenne elég akaratereje? Nem hiszem!

Inkább arról van szó, hogy találnak egy fogyókúrát (mondjuk reggelire egy tojás, ebédre hús salátával, vacsorára egy kefír), amivel valóban le lehet fogyni 1 kilót, csak az a baj, hogy ezt a diétát két hétnél tovább ember nem bírja ki, és utána a leadott 2 kiló után 3 kilót fog visszahízni.

Azok teljesítenek sikeresen a fogyókúrákban, akik olyan étrendet tudnak találni, amit hosszú távon, heteken, hónapokon, éveken át be lehet tartani.

Neked is ilyen tanulási tervet kellene alkotnod magadnak, ami hosszú távon fenntartható. Hetekig, hónapokig, évekig. Ha ez “csak” napi 1 óra programozás gyakorlás, akkor annyi. Az a lényeg, hogy ne egyfajta kötelezettségként élsz meg az egészet! És ha ezt sikerül elérni, akkor utána pedig légy nagyon türelmes magadhoz, ha félév múlva lesz állásod, akkor félév múlva, ha egy év múlva, akkor egy év múlva.

Egyébként is érdemes egy ilyen rendszert kialakítani, mert programozóként (pláne az elején juniorként) szükség lesz a munkaidőn kívüli tanulásra is. Igaz nem feltétlen napi +1 órában, de azért arra is kell időt szánni.

Szóval amit tudok neked ajánlani, az egy fenntartható tanulási rendszer és sok-sok türelem saját magaddal szemben.