Főnök-beosztott között lehet őszínte baráti kapcsolat?

Elég jó kapcsolatot ápolok a főnökömmel, de egyébként nagyon keveset fizet. Időnként céges bulikat is szervez, de ezeket általában a mi fizetésünkből vonja le, ha megyünk. A bulikon jól szoktunk szórakozni és a főnök is néha elengedi magát. Amikor ketten ülünk a kocsiban előfordulnak olyan beszélgetések amiből érződik, hogy megbízik bennem. Nőkről beszélgetünk, politikáról, stb, szóval olyan dolgokról amikkel azért bőven vissza lehetne élni ha készítenék egy hangfelvételt (soha nem fogok és ezt jól tudja), időnként fel szokott csak úgy hívni, hogy mi a helyzet, hogy vagyok, rámír facebookon, hülyéskedünk, meg ki akart velem meg 1-2 munkatársammal menni az USA-ba de szintén úgy, hogy azt nekem kellett volna kifizetni, kicsi cégről van szó, szerintem az én fizetésemet is alig tudja kigazdálkodni, szóval nem várnám el, hogy az USA utat kifizesse, de viszont az, hogy a feleségével, velem, meg még 1-2 kollégámmal mennénk buli célból elég közeli szinte baráti viszonyt feltételez. Most ez szép és jó, de úgy érzem, hogy ez a jó viszony közöttem és közötte csak addig fog fent maradni amíg elfogadom, hogy ilyen szűkös fizetést ad. Ha tovább állok, vagy szólok a fizetés miatt valószínűleg már nem lesz ennyire jó a viszonyunk.

Egyébként ő is egy használt 10 éves kocsival jár. Inkább nevezhető a cég egy kis gazdasági társulatnak mint hivatalos munkahelynek.

Egyébként egy kis iroda vagyunk, könnyű szellemi munkát végzünk. Bővebb infot az anonimitás érdekében nem tudok adni.

Én csak magamat nem szeretném becsapni ezzel a küldetéstudattal, hogy barátok vagyunk és egymásért csináljuk, amikor könnyen lehet, hogy ezekkel a bulikkal, baráti hangulattal csak próbálja maga mellett tartani az embereit a "barátom?" "főnököm?"