Mit tennétek, ha a felettesetek nem tart be egy közös megállapodást?
Egy közepes méretű csapatban egy kollégánk felmondott és a munkaköre üresen maradt. A felettesünk megkérdezett, hogy nem vállalnám-e el a távozó kolléga - egyébként elég stresszes - munkakörét. Mondtam, hogy hosszútávon semmiképpen sem, mivel én szeretem a saját munkakörömet és nem igazán vonz a másik munkakör. De segítőkészségem jeleként felajánlottam, hogy határozott időre elvállalom azt. Szóban meg is egyeztünk, hogy másfél hónapig tudom ezt vállalni, és addig mindenképpen felvesznek valakit a megüresedett munkakörre. A felettesünk még erősködött is, hogy előbb is megoldja a dolgot, nem fog másfél hónapig tartani.
Én álltam a szavam, végigvittem a másfél hónapot, az utolsó nap átküldtem a folyamatban lévő dolgokat a felettesünknek, majd a nap végén szóban is váltottunk két mondatot, hogy akkor részemről végeztem. Egy héttel később azonban azzal fogadott, hogy nem sikerült még új embert találni, úgyhogy továbbra is nekem kell az xy munkát végeznem. Négyszemközt megkérdeztem a felettesünket, hogy mégis mi a helyzet a megállapodásunkkal. Meglepetésemre Ő elkezdte ferdíteni a dolgot, mintha mi nem is állapodtunk volna meg fix dátumban, csak úgy nagyvonalakban. Kérdeztem, hogy mégis mire gondolt, meddig szeretné még ha csinálnám az xy munkát, mire az volt a válasz, hogy kb. még egyszer másfél hónapról lenne szó.
Az egészben nem is az zavar, hogy - bár lett volna rá ideje - nem oldotta meg a munkaerő kérdést, hanem az, hogy a saját felettesem letagadta amit előzőleg beszéltünk, és nem megkérdezett, hogy be tudnék-e segíteni még egy ideig, hanem majdhogynem utasításba adta.
Ti mit tennétek ilyen helyzetben?
"Szóban megegyeztünk...". Erre szokták mondani, hogy a szó elszáll az írás megmarad. Levonnám a tanulságokat, hogy miként viselkedjek a jövőben egy hasonló szituációban.
Egyébként ha nem változtattatok a munkaköri leírásodon - és a jelenlegi pozíció abba nem fér bele -, akkor megmondhatod neki, hogy nem csinálod tovább. Az élethelyzetedtől függ, enélkül is megmondhatod neki. Téged nem erre a melóra vettek fel.
Te korrekt voltál, ő nem.
Azt hiszem, beteg lennék nagyon gyorsan, vagy leszámolnék...
Persze, el tudom képzelni, hogy szereted a megszokott munkádat, úgyhogy fogalmam sincs, hogy mi lenne a jó megoldás
Döntés helyzetbe kell hoznod. Vagy emel a fizun és még csinálod másfél hónapig a melót vagy vissza tesz azonnal az előző munkakörödbe VAGY felmondasz.
Én biztos nem hagynám magam ilyen helyzetben, ha nem vesznek komolyan, megyek máshova dolgozni, ennyi.
Nem védve a főnököt, de gondolj bele. Nincs ember, mert nem találtak. A feladatot meg kell oldani.
Legyél korrekt, kérj több pénzt is csináld, még egy ideig vagy mondd meg, hogy nem vagy hajlandó, vagy mondj fel. Legyél egyenes
Írásban rögzíteni kellene az ilyen megállapodásokat, és plusz díjazásban is meg kellene állapodni, mivel ez csak kisegítés a részedről, nem ez a fő feladatod.
Most vagy elvállalod még, de írásba foglalva, és a jelenleginél magasabb bérezésért, vagy elkezdesz te is új munkahely után nézni, és hagyod őket a fenébe, amint találsz.
Nagyon hasonló helyzetben vagyok én is. Nálunk is másfél hónapja mondott fel egy kolléga, akinek a feladatainak egy jelentős részét nekem kellett átvenni, amíg nem találnak mást a helyére.
Gondoltam, 2-3 hétig belefér, de láttam, hogy jelen piaci körülmények között nem egyszerű embert találni, erre jött még, hogy a felettesem nem igazán erőltette meg magát, hogy toborozzon.
Közben folyamatosan mondogattam neki, hogy nem fogom így bírni, mert sok a munka és stresszes, plusz a saját feladataimra alig marad már időm, de elbagatellizálta.
Kb. egy-másfél hónap után kértem fizetésemelést, mert hogy másfél ember helyett dolgozom és nincs kilátásban senki a helyére, tehát szeretnék valamivel több fizetést. Nem kaptam. Szeptembertől várnak az új munkahelyemre.
Köszönöm a válaszokat, egytől-egyig hasznosak voltak!
Végül a főnököm talált új embert, aki már a felmondási idejét tölti a jelenlegi helyén. Addig is azt ajánlotta fel nekem, hogy foglalkozzak napi x órában az egyik munkakörrel, és napi y órában a másik munkakörrel, aztán ami belefér a munkaidőmbe az belefér, ami nem az nem, nem kell túlórázni. Elfogadtam.
Egyébként helyzettől függően járható útnak érzem az összes elhangzott javaslatot. Még egyszer köszönöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!