Álláskeresők! Mióta vagytok munkanélküliek?

13 éve😂

De komolyan.

Az orvosi vizsgálaton meglátják a szemüvegem (8dioptria),szívműtét nyoma,plusz mentális betegség.

Reménytelen.

2 éve, de szerintem vége is a próbálkozásnak, orvoshoz járok, folyamatban van a leszázalékolás, mert olyan szarok az ízületeim.

Gyakorlatilag sokszor az ágyból alig tudok kikelni, úgy fáj mindenem :(, és az ujjaim használhatatlanok kb.

Én április 13-a óta.

Őszinte leszek!

40 bőven elmúltam, és 16 évig folyamatosan, megszakítás nélkül egy multinál dolgoztam alkalmazottként.

Tehát egy és ugyanannál a cégnél.

Teljesítményalapú bérezéssel, rengeteg szabállyal, megkötéssel, napi visszajelzésekkel a vezetőség részéről. Ezen kívül mivel rengeteg emberrel voltam napi kapcsolatban, ez sem használt az idegeimnek ennyi év alatt.

A lényeg hogy az utóbbi két évben tudtam hogy a vége lesz előbb utóbb. Na ekkor jött a spórolás hogy tartalékot nyűjtsek. Végül áprilisban vége is lett közös megegyezéssel végkielégítéssel.

Mindenkinek más a helyzete, nekem megkönnyebbülés volt.

Egyébként a jövőmet reálisan látom: nyelveket nem beszélek, 40-es vagyok tehát az esélyek nagyon rosszak.

A szakmai múltam nagyon jó, csak erre tudok támaszkodni.

Ha fiatal vagy, beszélsz egy nyelvet jól, semmi baj nem lehet.

Irhat a média bármit: 40 felett nem kell az ember, csak ha ténylegesen magasan kvalifikált illvetve jó kapcsolatai vannak.

Még egy dolog amiért itt megköveznek de nem baj. 20-as éveimben pár hónapot nem dolgoztam akkor rosszabbul viseltem.

Most jobban. Egyszerűen a gúzsba kötött meló után jó szabadnak lenni!!

Amikor dolgozol spórolni kell az ilyen időkre.

Még egyszer mondom ha fiatal vagy ezerszer jobb a helyzeted!

Sok sikert kívánok!!!

Köszönöm!

Ami még szomorú ebben az álláskeresésben hogy akinek kapcsolatai vannak akár szülők, rokonok,régi barátok nyomán sokkal jobb a helyzetük.

Nekem nincs ismeretségem cégeknél, magasabb pozíciójú, ilyen ügyekben döntést hozó emberekkel.

Ezen kívül, közhely de a szererncse is sokat számít.

Mindenesetre a Te helyzeted sokkal reményteljesebb a korod és a nyelvtudásod miatt.

Amit még tanácsolok: ha lesz állásod mindenképpen spórolj meg valamennyit a fizetésből.

Sok sikert : )

Április 1.-je óta, mert elköltöztünk. A volt munkahelyemre bármikor visszamehetnék, mert a főnököm nagyon meg volt velem elégedve. Voltam interjúkon, próbanapon, de végül nem vállaltam el ezeket a munkákat, mert már a próbanapon jól kihasználtak, a főnök ellenszenves volt vagy lenéző, vagy pedig nevetséges fizetést ajánlottak, így elutasítottam.

Az elején úgy éreztem, mintha szabadságon lennék, aztán ez átment depresszióba, viszont kb. két hete már vagyok olyan szinten, hogy bátrabban jelentkezem olyan helyekre is, ami kicsit távolabb áll tőlem. Többször átírtam az önéletrajzom, és a kedvencem a motivációs levél írása lett. Most érzem úgy, hogy nagyon motivált vagyok a munkába állás terén. Jobban viselem az elutasítást is és remélem végre összejön a munka.

Ha augusztus végéig nem találok munkát, akkor elmegyek valamilyen szakmát kitanulni illetve láttam, hogy egyetemre is lehet még nálunk (nem MO ) jelentkezni. .

Szia. Én március közepetol. Mondvacsinált okok és az általam betanitott kollégám miatt döntöttem a felmondás mellett. Még mindig fáj h ez történt..

Itthon dolgozom a családi vállalkozásban egyelőre..

Van turizmus közgazdász diploma és német közép ny.vizsga,az angol készül most, de tapasztalat az 0..