Úgy éreztem, minden munka csak "megöli" a lelkem, ezért már mindegy. Valakinek van hasonló érzése (többi lent)?

azt tudod egy kihaló faj egyede vagy..

én is szoktam ilyeneken gondolkodni bár én még soha nem voltam alkalmazott..

erre mondjuk, hogy "túl jó erre a világra"

elismerésem

Sajnos velem is ez van.

Velem együtt a kreativitásom is elveszőben van.

Alapvetően a velejéig romlott az egész "rendszer" amit te is érzel ,de a többség vagy nem érzi vagy beletörődik és elfogadja egyetlen lehetséges létezésnek.Mint a mátrix-ban,érzed hogy nagyon nem stimmel valami, de csak kevesen ébrednek fel..

Kiugrási lehetőség lehet valami kreatív vállalkozás ,művészkedés ,vagy akár kimenni a világ végére egy tanyára és önellátásba kezdeni.Nyilván pénz az kell mindehhez.

Én is ugyanígy/hasonlóan érzek, kb. sehol nem találom a helyem. 3 év alatt ez a 4. munkahelyem ahol most dolgozom (és több hónap kihagyás is volt közöttük) és itt se érzem magam jól. Azért mert mindenhol ugyanaz a séma, mindenkivel jópofozni kell. Igazából az is bánt, hogy nem korrekt a cég, 2 fontos dolgot is akkor tudtam meg, amikor már aláírtam a szerződést (mert a szerződésben nem voltak benne az említett dolgok)

De itt is, elvárják h mindig vigyorogj, menjél team buildingre, mindig legyen kedved bulizni és új emberekkel találkozni, és természetesen mindig érdekeljen mindenkinek a nyűgje meg az irreleváns üres small talk, csacsogás... időjárás, gyerekek, na meg persze az ebéd közben megbeszélt munka, mert mikor máskor beszéljünk róla ha nem ebéd közben. Hát arra van az ebédszünet :D Imádom.

Nekem ezekhez a dolgokhoz abszolút nincs kedvem és energiám. Mondhatnám, hogy introvertált vagyok, legyen ez egy létező jelenség vagy csak egy divatszó, de tényleg, ettől az üres jópofizástól kiráz a hideg. Persze a kollégák csak akkor várják el ha bent vagytok az irodában együtt, amúgy ha pl. együtt utaztok a villamoson és meglátod, már a fejét is elfordítja.

Egyedül szeretek enni is, de ezt is erőltetik, a közös ebédet. ha esetleg egy fél órára ki akarsz kapcsolni a munkából és egyedül enni akkor te meg már nemtommilyen csodabogár vagy...

Nem tudom én sem mit dolgozzak, de hogy ezt életem végéig csináljam az kizárt. Ez is abszurd, hogy megmondják hogy oszthatom be az időmet, meg hogy hogy öltözzek. Ez az egész szar rendszer ugyanúgy rabszolgaság, csak egy csomó ember ezt vigyorral a fején csinálja.