Kivel történt hasonló? Vagy történik?

Utoljára kérdezek, ha nem adsz normális infót, akkor nem fogok foglalkozni a kérdéseddel, mert félinformációkból nem lehet véleményt alkotni, főleg ilyen komoly dologban.

1. Milyen pszichés betegséged van? Igazolja, hogy munkavégzésre alkalmatlan vagy?

2. Anyukádnak mi a véleménye a betegségedről? Tud róla, elismeri?

Sajnos szerintem egy megoldás van: olyan munkahelyet vagy munkavégzési formát keresni, amit össze tudsz egyeztetni a saját képességeiddel/lehetőségeiddel.

Hosszú távon szerintem ez így nem megy.

Hasonló cipőben jártam amúgy, csak nem álltam kezelés alatt. Ez nem linkség, hanem állapot.

Dehogy ugyanaz. Ég és föld a két válaszoló közötti különbség.. 5-ös nem kötelező válaszolni!

Hozzád szólnék kérdező. Nálam kb. 3-4 éve diagnosztizáltak pánikbetegséget, az idő múlásával fűszerezve egy kis bipoláris zavarral (mániás depresszió), szorongással és különböző fóbiákkal. Nem tudom hogyan alakult ki, de úgy érzem a nehezén túl vagyok. Én is kezelés alatt állok, nálam próbálkoztak antidepresszánssal, de eszembe nem volt bevenni, így is Xanax függő lettem, pedig fiatal vagyok még.. én rájöttem, hogy csak úgy tudok normális életet élni, ha megváltozom és meg AKAROK gyógyulni. Így is lett! Akik nem értik mivel jár egy pszichés betegség, csak egyetlen egyszer kapjanak pánikrohamot a metró vagy a város közepén, megjegyzik egy életre.. szóval akarj meggyógyulni. Nem tudom gyógyszeres kezelés vagy pszichoterápia? Vagy esetleg mind a kettő? A lényeg a hozzáállásod. A gyógyszer csak tüneti kezelés, a problémát a gyökerénél kell kiirtani. Én egyik nap, amikor már nagyon untam, hogy nem tudok elmenni sehová úgy, hogy ne szorongjak azt mondtam elég ebből, én élni szeretnék. És elmentem sétálni egyet, az egyik legzsúfoltabb helyre. Sikerült legyőzni. A metrón hazafelé nem volt nálam gyógyszer, rosszul lettem, bevettem egy C-vitamint a számba és becsaptam saját magam, hogy ez bizony nyugtató, semmi bajom nem volt egész úton. Tényleg a hozzáállás a legfontosabb! Mára már lehet mondani, hogy gyógyult pánikbeteg vagyok, mert nagyon ritka, amikor előjön egy roham, max ha nagyon stresszes időszakon vagyok túl. Szóval hidd el, te is élhetsz normális életet, ha akarsz! :)

Ja igen az anyukád.. hát az én anyukám sem nagyon értette mi történik velem, mert ugye aki nincs benne a szituációban, kívülállóként csak azt látja, hogy hisztizel, de aki megéli.. borzasztó. Próbálj vele beszélni. Mivel foglalkozol?

21L

Ezt kifelejtettem: A tested egy hajó és te vagy a kapitány, te irányítasz!

21L