Hogyan lazítsak? Mit tegyek, ha képtelen vagyok NEM a munkahelyre gondolni?

Nekem is vannak gondok a munkahelyen, de én pont azért élvezem azt az időt, amit a munkán kívül töltök. Valahogy úgy vagyok, hogy akkor legalább érezzem jól magam. A munkán meg ráérek aggódni akkor, ha a munkában vagyok.

Szerintem gondolj arra, hogy hiába aggódsz, jár az agyad a munkán, attól semmi sem fog változni, így felesleges.

Inkább élvezz ki minden szabad napot, hétvégét. Örülj neki, hogy akkor nem a munkával kell foglalkoznod.

Ha ideges vagy, próbálj ki légzőgyakorlatokat. Pár perc és bárhol lehet csinálni. Vagy vezesd el a feszültséget sporttal, futással.

Minden este, amikor hazamész zárj ki minden gondolatot, ami a munkával kapcsolatos, hétvégén pedig csináld azt, ami kikapcsol, ezt neked kell tudnod, hogy mi az. Nekem az olvasás, zenehallgatás vált be. És a párommal együtt töltött idő.

Viszont ha tényleg a szereted a munkádat, és alapvetően nem a hivatásoddal van gond, hanem a munkahellyel és már nagyon nem bírod, akkor kezdj el nézelődni másik hely után, mert ez nem lesz egészséges hosszú távon.

Ugyanezt érzem én is vasárnap esténként. Már előre kezdek görcsölni. Lényegében ahol dolgozom, egy nagyobb multicég, de fiatalok arányaiban jóval kevesebben vannak (olyan 15% kb). A terület, ahol vagyok, én vagyok a legfiatalabb 30 évesen. Mindenki 40 meg 60 között van. Borzasztóan frusztráló, főleg a kioktató stílus, meg az ő mindent jobban tud. Pedig nem. Legalább van munkahelyem, meg elég jó a fizetésem is, de néha borzasztóan görcsben van a gyomrom.

Mindenki kibeszéli a másikat, sutyorognak, hogy ez miért csinálja ezt, vagy miért nem mással foglalkozik, akkor odamegy a főnökhöz árulkodni, hogy na ez nem jól csinálta ezt meg a másik nem dolgozik, hanem visszabeszél, szóval ilyen óvodaszint. Nem is azok a komoly konfliktusok, hanem a bolhából is elefántot csinálnak. Nem dolgozni megy be némelyik, hanem kavarni a cuccot. Van egy 40 körüli buta tanyasi liba, na az mindent egyedül akar csinálni és túrja a többit ki maga körül, meg árulkodik, hogy ez meg az mit rontott el, holott az ő munkája egy kalap cuccot nem ér, de hát felfelé kell nyalni lefelé meg taposni. Borzalmas emberek vannak.

Komolyan, ha tehetném inkább visszaülnék az iskolapadba. Nem gondoltam soha, hogy a munkahelyeken ilyen a hangulat.

Szia!

Mi újság? Túlélted a hétfőt?