Hogyan viseljem el a folyton beszélgető, vihorászó munkatársaimat?

Alapvetően az, hogy beszélgetnek normál hangnemben nem zavar, de a mármár kiabáló, hangos, váltakozó hangerejű, nevetéskitörésekkel teli párbeszéd elég frusztráló számomra. Az meg, hogy hangosan videókat néznek, hangosan kacagnak rajta, mintha otthon lennének felettébb irritáló.

Sajnos a főnököm az épület másik felén ül, pedig egy normál vezető már magától rájuk szólt volna - szerintem.

Én is ettől tartok, hogy még én lennék a hibás, amiért nem haverkodom velük, pedig nem azért járok oda. Sőt...őket sem értem, én a munkámra koncentrálok, hogy meglegyek, videókat itthonról is tudok nézni, ahogy csacsogni is össze tudok ülni a barátaimmal, megnézném, hogy ahhoz mit szólnának, ha én meg lelépnék munkaidőben mondjuk elmennék moziba vagy vásárolgatni, hisz ha úgyse muszáj dolgozni - ők cseverészhetnek - , akkor én miért nem végezhetem, amihez épp nekem van kedvem. Persze ez esetben biztos teljes összhangban lenne felháborodás mind részükről, mind a vezetőség részéről, de az senkit nem zavar, hogy ők még mást is feltartanak a munkában. A zenehallgatás nem rossz ötlet, csak pár óra után már fáj tőle a fülem, na meg csendben jobban lehet koncentrálni, mint dallamokkal a fejedben.

Sajnos nálunk is erősen preferálják a csapatszellemet, csapatépítőket szerveznek, pedig egy munkahely a munkának a helye elsősorban. A mellettünk lévő irodában is folyton megy a duma, 5 nő ül bent, olyan hangosan vihorásznak, hogy a folyosó végén is hallani sokszor, de volt már rá példa, hogy a vezetőség tagjai meghallották, majd bementek megdicsérni őket, hogy hallják milyen jókedv van itt, így biztos jobban megy a munka. Totál agyrém.