Küldtek már el úgy munkahelyről vagy tudtok olyanra, akit nem kellett volna? Például ex-és új helyen meg vannak vele elégedve. Tudnátok történetek mesélni?

Ennek a kérdésnek szerintem fuss neki mégegyszer.

Én olyan tapasztalatot tudok megosztani mikor én hagytam ott a helyet és mindenkinek érthetetlen volt aki ott dolgozott. Fél évet húztam le egy nyomdában, nyomdai kisegítőként. Nagyon örültem a lehetőségnek mert előtte már nagyon régóta munkák után kajtattam. A munkával nem volt problémám szívesen végeztem még ha kicsit monoton is volt dobozokat ragasztani egész nap pl. Viszont volt egy munkatársam, akit a végére már nem tudtam elviselni. Egy 35 körüli nő, már az elején is úgy kezdte a próba napjaimon, hogy holnap is jössz még? Pedig érdekelt a munka és oda figyeltem, erre megkaptam hogy: nem fogom elmagyarázni azért hogy szarjál bele és két nap múlva ne gyere, akkor mond meg és nem jártatom a számat potyára. Hát köszi. Ezt annak tudtam be hogy új vagyok, és talán már sok ember lelépett az elején, azért ennyire negatív velem.Aztán ahogy teltek a hónapok nem változott, voltak időszakok mikor normálisabb volt, de volt olyan mikor hozzászólni nem lehetett. 2x voltam táppénzen amíg ott dolgoztam, először nagyon lebetegedtem 40 fokos lázam volt egy hétig nem mentem, senki nem vette zokon csak ő, aztán elájultam munka közben egyszer, és az volt az első reakciója.. na akkor megint nem jön egy hétig???? Na ekkor már elgondolkoztam hogy ez a ő nem csak full bunkó hanem nemnormális is, normális ember ilyet nem mond. Főleg úgy hogy mindig a maximumot nyújtottam ott voltam, csináltam. Aztán a második táppénzem mikor bekövetkezett akkor onnatól kezdve tette fel az i-re a pontot. Pólókat is szitáztunk, aki csinálta nőci felmondott mert megunta hogy minden nagy megrendelést az utolsó pillanatban vállalt el a főnök. Ahelyett hogy felvett volna egy hozzá értő embert, kitalálta hogy majd mi ezzel a nővel betanuljuk azt is és majd mi csináljuk. Az elején ment a s*ggnyalás jaj ő így megtanulja úgy, aztán mikor odakerült a sor, rám hárította az egészet, hogy majd én. Nehéz is volt 2 ezer póló kellett 3 hét alatt úgy hogy sose csináltam ilyet előtte, de legyen hibátlan, nyomás alatt dolgozz, túlórázd végig azt a 3 hetet, menj be hétvégén is. Aztán persze rontottam, ő volt az első aki beszólt hogy jó tegyél le inkább mindent így is elég dolgot elb#sztál már....Jelzem egyszer nem maradt nekem segíteni, egyszer sem. A sors iróniája nem elég hogy teljesen kimerültem, kiderült hogy allergiás vagyok ezekre a festékekre, tele lettem hólyagokkal olyan voltam mint egy leprás. Orvos oké, krémek, egy hét táppénz. Majd mikor vissza mentem közöltem a főnökkel hogy nem vagyok hajlandó ez még egyszer végig csinálni, csináljon valamit. Vissza rakott az eredeti munkakörömbe, na onnantól kezdve elszabadult a pokol. Mert mi az hogy én ilyen felmentett vagyok? Ő nem hiszi el hogy orvosi papírom van, csak kitaláltam az egészet, jaj már hozzám sem lehet szólni? Tilos vagy mi van? Meg szedjem össze a cuccaim amiket szét hagytam nincs erre külön takarító szolgálat, ha már ILYEN ÜGYESEN KIHÚZTAM MAGAM a takarítás alól. Aztán rájöttem hogy a táppénzemre értette, ez volt a legnagyobb világfájdalma hogy én elmentem táppénzre, és végig ezzel vccelődött.. hahahaha ő se csinál ezt meg azt mert ALLERGIÁS mert itt már így megy a munka alól így kell kihúzni magunkat. Na meguntam haza jöttem és másnap felmondtam, felhívtam a főnököt megmondtam hogy befejeztem ezzel a nővel, velem senki ne beszéljen így, mióta ott vagyok egy normális szava nem volt hozzám, és elkezdett nevetni hogy de hát beszél ő vele, meg mással is volt már ilyen és utána abba hagyta :D Jó mondom 1.2 hétig kussba marad utána még jobban elkezdi mert "árulkodtam". Egyszerűen nem bírom felfogni miért éri meg neki egy ilyen nő, aki csak elüldözi az embereket, és a munkamorált is rontja mert folyamatosan szurkálódik mindenkivel. Hogy miért annak kell már inkább elmennie aki dolgozna és csinálná, ehelyett aki szerintem biztosan valami idegi problémával küzdhet. Beteg az a nő. Egyszerűen inkább megérte eljönnöm és most itthon ülni munka nélkül, mint ki idegelni magam egy ilyen ember miatt. Nem barátkozni járunk munkába persze ez tény de mindenkinek érdeke a normális hangulat, hát ezek szerint itt nem volt az. Csak az utódomat tudom sajnálni. Nem tudja mire vállalkozik. 23/L