Életem végéig ezen a munkahelyen kell maradjak?
27 éves vagyok, mérnökként dolgozom egy cégnél.
Ez egy kis cég, gyártó vállalat, sajnos igazából csak egy szórakoztató központ az idős tulajdonos-igazgató számára.
Régen ez több száz fős vállalat volt, mostmár alig 50 a létszám.
Ebből kifolyólag minden feladatkörre 1-1 ember van, vagy még annyi sem.
Pl. én csinálom a tervezést és a minőségbiztosítást meg én bütykölöm az informatikát is, de öntöztem már meg virágokat, vittem le szemetet, mivel takaritót is kb havonta 1x hiv az öreg. SPÓROLÁS. A bérem az átlagot sem éri el.
2,5 éve vagyok itt, ahhoz képest ez jónak mondható, hogy mindenki leghatározottabb véleménye volt, hogy SOSEM fogok kelleni sehova.
Ha felmondanék, akkor mégis mi lenne? Jönne egy ember ezért a csicska bérért és csinálná ezt az összetett munkát?
30 napos felmondási időmben tanitsam be? :D :D :D
Biztos lenne erre alkalmas ember, csak azt ez a cég nem fogja megfizetni :D
De akkor mégis mi van ilyenkor? Mert nyilván nekem az lenne a legjobb, ha el tudnék menni ettől a cégtől, de akkor mi lenne? Nem tán tönkremennének?
Igazából a terméknek van egy technologiája, amit magyarországon SENKI, europában is csak 4-5 másik cég csinál, de a termék maga hihetetlenül nagy jelentőségű.
És egy munkás volt, aki tudta csinálni az ezzel összefüggő munkát, de kapott érte valami 120 ezret havonta, és hiába kért emelést, nem kapott, fel is mondott.
Azóta meg ilyen alkalomszerüen jár be dolgozni, mostani órabére alapján 150ezer lenne a fizetése :D
Az öreg meg nyilván jól jár, mert tudja, hogy a rászoruló embereket igy olcsón tudja dolgoztatni.
Nekem mondjuk lenne pofám azt mondani, hogy felmondok öreg, aztán ha találsz valakit, akkor jövök neki segiteni, 20 ezres órabéren.
Nem, en nem akarok itt lenni tovabb.
De annyi kudarc ert az eletben,es nagyon faj.
Ha allast kezdrnek keresni, akkor ugyanugy nem kellenek sehova mint regen, a munkahelyen toltott ido nem szamit higyjetek el.
Az csak feltrtelezi h az illeto tud vmit...
Ugyhogy az allaskereses annyit jelentene szamomra h egy ujabb kudarchullamra ulok fel.
Es nem fizetodne ki sosem
válasza:
válasza:Ha tudnád, hogy én honnan indultam... :D És hogy milyen szar munkahelyekbe futottam bele!! amióta az első "rendes" állásomat ott hagytam, hogy előbbre jussak és olyan fizetést kapjak, amiben nem kell pár ezer forinton gondolkodni még a hónap végén...
Az elmúlt pár hónapom maga volt a mélypont/pokol a váltás után, szarabbnál szarabb helyen voltam, volt amit én hagytam ott már az elején úgy, hogy még semmi nem volt kilátásban, mert idegileg/= egészségügyileg tönkretett a stressz és a f..szkalap, nem segítő hanem flegmázó munkatársak, de "oldj meg mindent határidőre magadtól különben gáz lesz" alapon.
A 2. helyem is szar volt, egy lelki terrorban tartó főnök alatt voltunk és ez sem álommunka, nonszensz dolgokért baszott le ha olyan kedve volt. De ez kényszermegoldás volt, nem csalódtam.
És most meglátjuk az új helyemen, hogy milyen lesz, mert ezek a dolgok csak kis idő után derülnek ki, de talán most ez minden szempontból jó már (lekopogom).
Nem kudarcként kell felfogni, hanem tapasztalatnak, mindenhonnan szedtem fel 1-3 apró tudást, tapasztalatot, mit hogyan, ami jól jött. Azt is tudtam már, mikre érdemes figyelni az interjún, mire kell rákérdezni.
Kudarc nincs, csak tanulság, ez nagyon igaz.
Ha ebből nem tanulsz és nem fejlődsz, akkor valóban kudarc. Én tanultam ezekből és hasznomra lett sok minden azóta, mert ha nem mondok fel, még mindig szar pénzért szar munkát végeznék, közben pedig eljutottam egy olyan pontra most (sok szar árán), ahová mindig is akartam! És máshol ezt is csicskásként kezdik, és úgy haladnak ide. Tehát hálás vagyok a sok szarért, mert különben nem veszem rá magam a fejlesztésre, hogy mit tehetnék, ami közelebb visz ahhoz, hogy jó legyen.
Nem mondom, megértem mitől félsz, mert ezek után ha kiderül, hogy mégsem álom munka, akkor most nekem sem lesz erőm egy kis ideig újrakezdeni.. Van is bennem egy kis félsz ezek miatt, pedig nincs rá okom.
Én ha szar helyen voltam, azt csináltam, hogy közben kerestem/nézegettem másikat. Nem kell a semmire felmondani. 3-ból 2 helyet úgy hagytam ott, hogy már megvolt a másik. (Pedig nem vagyok ám piacképes :D)
"27 éves vagyok, mérnökként dolgozom egy cégnél. "
Ha tényleg 120 körül keresel, ( 150-et nem éri el) én a helyedben nézelődnék, ideális korban vagy a váltáshoz. Egyébként ha pótolhatatlan vagy úgymond, ilyenkor szoktak jönni fizuemeléssel is a felmondással, hogy ott tartsanak.
Ne a semmire mondj fel, hanem egy jobbért.
válasza:Előző vagyok:
Az előbb említett 2 szar hely és mélypont időszak kb 2-3 hónapot ölel fel időben, ez azt jelenti, hogy én piacképtelen papírral soha nem voltam 2 hónapnál tovább munkanélküli. Ha kellet, még munka közben is munkát kerestem. Senki nem köteles megállapodni a szarban.
Tudnod kell kezelni, hogy ha benézed és szar helybe futsz bele, akkor tovább kell menni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!