Hogyan sikerült változtatnod a munkához való hozzáállásodon, hogy ne vegyél mindent magadra?

Ahogy az 1. is írta: szét kell választani mi bánt. A munka vagy a munkatársak.

Terhesek között dolgozom úgy, hogy soha nem lehet gyerekem. Most ez van, ezt dobta a gép, az élethelyzetem. Amikor elvállaltam csak egyet kellett eldöntenem: tudom-e csinálni a nélkül, hogy minden nap bőgve menjek haza. Eleinte minden nap szörnyű volt. Ma már csak akkor rossz, ha pont ugyanazzal a problémával jön valaki ami nekem volt.

Egy sebész professzor mondta mindig: ha együtt sírok a beteggel sose gyógyítom meg.

Nem tudom milyen munkád van, de keresd meg a fontosságát, sőt esetleg a szépségét. Nézz körbe ki miért szereti. Vagy hogy mit lehet belőle tanulni. Esetleg tűzz ki magadnak egy határidőt amíg maradsz és csak utána kezdesz keresni vagy kezdj most újat keresni, ha teheted.

Ezen kívül az életben is keress újabb és újabb szépségeket amik megnyugtatnak. Nekem a reggeli cappuccinozás fontos. HOgy ne induljak rögtön és bambulhassak az ablakon át a fákra míg iszom a cappucinot. De nézhetsz vicces filmet is. Ami Neked jó, ami feltölt.