Sokan vagyunk kettő ellen! Az általunk megfogalmazott levél így nézne ki. De hová küldjük?
Egy lassan fél éve húzódó munkahelyi probléma kapcsán fordulnánk Önhöz.Viszonylag kis létszámú közösség a miénk a cégen belül,ahol felső vezetői döntés alapján előbb egy, majd később még egy nem kívánt kolléga hígította fel a munkavállalói létszámot a közelmúltban.
Ők más területen, fontosabb, és lényegesen komolyabb anyagi megbecsülés mellett igyekeztek végezni a munkájukat a gyáron belül, amíg tehetségtelenségükre fény nem derült. Ez utóbbi sajátosságuk sajnos továbbra is megmaradt, mint ahogy a hozott bérük is.
Arányaiban érzékeltetve,a nálunk 35 éve ugyanezt a munkakört betöltő, szakmai hozzáértés tekintetében megkérdőjelezhetetlen tudással bíró munkatársunk csak alig több, mint felét viszi haza annak, amit a jövevények egyike,mindenféle szakmai kvakitások nélkül abszolvál..
Ezen anomália oldása okán mindannyiunk egyetértése mellett, továbbá munkahelyi vezetőnk támogatásával közvetlenül a cégcsoport HR vezetőjéhez fordultuk levélben ez év elején.
Amire-milyen meglepő- a mai napig nem érkezett válasz.
Illetve igen:már nem élvezzük a felettesünk támogatását.
Szép csendben talán fel is adhatnánk a létező igazunk keresését, vagy talán van mégsem?
Nos, tulajdonképpen versenyszférában a bérek megállapodás tárgyát képezik a munkavállaló és a munkáltató között, ehhez pedig senki másnak nincs köze, valójában nem is kellene tudnotok egymás béréről, ezzel érvelni nincs értelme.
A szakértelem és a megfelelően végzett munka viszont minden cég életében fontos, ha hosszú távon működni akar, úgyhogy ha bárkihez fordulnátok, inkább erre helyezzétek a hangsúlyt, hogy olyan emberek dolgozzanak a cégnél, akik értik is a dolgokat, mert kontárokat alkalmazni a cégnek is pazarlás.
A saját béretekért meg magatoknak kell fellépni és kezdeményezni az emelést, esetleg olyan plusz hozzáértéssel, amiért a munkáltatónak is megéri többet fizetni.
Hát ez a levél így... sajnos nem kelt jó benyomást.
Konkrétumok kellenek bele, amiért nem jó a viszony az új kollégákkal, vagy ahol ők hibáztak, ahol szakmai inkompetenciáról tettek tanúbizonyságot. A fizetésüket nem venném bele.
Az "abszolvál" szót vegyétek ki, azt jelenti inkább, hogy elsajátít. A HR meg szerintem ennél sok helyen kevesebb hatáskörrel bír, úgy értem, ha valaki nem odaillő, vagy más kellene helyette, új embert kellene fölvenni, akkor menedzserek döntenek, a HR meg csak végrehajtja...
Döbbenet, hogy még mindig vannak munkáltatók, akik magasról tojnak arra, hogy az új kollégák hogy jönnek ki a régiekkel. Tökmindegy nekik, hogy az egész csapat rosszkedvű, belassult, a kicsinyes nézeteltérésekre figyelnek a munkájuk helyett. Ez hibás, autoriter hozzáállás, ráadásul kontraproduktív. Mindenkinek érdeke, hogy jó csapat álljon össze.
De más zsebében turkálni, ráadásul írásban... tényleg nem gyerebe.
A munkahely nem családi teázó. Azt fogom felvenni, aki pénzt tud termelni, közvetlenül vagy közvetve. Szempont, hogy ne legyen összeférhetetlen, az viszont nem, hogy kellőképp megalázkodjon a régiek előtt, csak azért, mert őt később vettem fel. Annyit fogok neki fizetni, amennyit a szaktudása ér, akkor is, ha ez több, mint a régi gárdáé.
Aki meg a munkaidejét acsarkodással, a másik kitárgyalásával, pláne hülye levelek írogatásával tölti, ahelyett, hogy dolgozna, mehet isten hírével. Inkább fölveszek két becsontosodott régi helyére egy fiatal és lelkes újat, és betanítom egy-két hét alatt arra a pár gyakorlati dologra, amire a régiek verték a mellüket, sokkal jobban járok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!