Te meg szoktál sértődni az alkalmazottaidra?

A kérdés az, hogy jogos-e a viselkedésük. Nekem is vannak alkalmazottaim és van, hogy elküldenek melegebb éghajlatra és sajnos (mármint nekem sajnos) jogosan. Ha hülye vagyok, akkor azt muszáj vagyok elismerni. Az értékrendem ezt diktálja. De mint tudjuk, minden embernek más a mentalitása, hozzáállása. Kérdés, hogy valaki főnök, vagy vezető. Kérdés, hogy milyen módszert alkalmaz az alkalmazottaival szemben. Nekem nincs bajom vele, ha nem értenek velem egyet és figyelembe szoktam venni az észrevételeiket. Ennek eredménye az, hogy nagyon jó a csapat, jó a hangulat, nincs fluktuáció.

Nem, meg vannak fizetve így odafigyelnek a munkájukra.

Nem önellentmondás, amit az első ír. Lehet olyan is, hogy "Józsi, te is tudod, hogy működik xy dolog, remélem nem gondoltad komolyan, hogy mi ezt így megcsináljuk, ennyi idő alatt". Ez is egy melegebb éghajlatra küldés, mégis egy jó csapatban lehet helye beosztott által a főnöknek mondva.

Finoman nem lehet valakit elküldeni a fenébe? Vagy építő kritikàt megfogalmazni vele szemben? Esetleg emberileg nagyon tisztelni, de látni, hogy szakmailag nincs mindig a topon? De igen. Erről szólt az első válaszoló hozzászólása, te meg itt terminológiai vitába kezdesz, csak azért, hogy neked legyen igazad.

#1 vagyok. Nem azt mondtam, hogy állandó a nézeteltérés. Csak amikor már 3-4 napja talpon vagyok, akkor már igen dekoncentrálttá válok. Meg hülyévé. Ilyenkor csinálok/ mondok hülyeségeket, amik később utánagondolva teljesen irreálisak, logikátlanok, de erőltetni akarom. Ezt szóvá teszik, jogosan. Emberből vagyok én is, nem csak dolgoztatok, hanem dolgozok- többet, mint az embereim. Ezért mondtam, hogy vezető és főnök között nagy a különbség. És az embereim látják a különbséget, látják, hogy milyen különbségek vannak a munkahelyek között, ezért nincsenek nagy konfliktusok se, se fluktuáció, ezért jó a hangulat. Persze egy kis vállalkozás vagyunk, nem egy multi, ezért engedhetem meg magamnak ezt a munkahelyi politikát.