Normális, hogy így érzek a tanárom iránt? Féltékenység, vagy nem is tudom.
Szóval, most végeztem a sulival, föl is vettek oda dolgozni, ahova gyakorlatra jártam.Az oktatómmal nagyon jó volt a kapcsolatom, főleg mivel abban az időben hagyott el anyukám minket, így 17 évesen teljesen egyedül kellett élnem, és az egyik napról a másikra gyerekből felnőtté válnom. És nagyon nehéz időszak volt ez nekem, de nagyon sokat segített ez a Tanárnő, mindig mellettem állt, tudott minden családi ügyről, mikor anyu barátja megütött, stb... Szóval enyhe túlzással, mintha a második anyukám lett volna, akire nagyon szükségem volt abban az időben. Most munkatársak vagyunk, ő továbbra is mint Tanár van ott a cégnél, én meg ugye dolgozó.
És ugye most elkezdődött a suli, jöttek az új tanulók, és mi a barátnőimmel elmentünk meglátogatni őket. És mikor beléptem a terembe olyan féltékenység fogott el, hogy még én is meglepődtem. Nagyon kíváncsi voltam már rájuk, nem is gondoltam, hogy így fogok reagálni. Mikor megláttam, hogy az é helyemen ülnek, és hogy most velük olyan kedves a Tanárnő, nagyon rosszul esett. Pedig tudom, hogy ez normális, hogy új diákok jönnek, de szó szerint féltékeny voltam, hogy "átveszik" a helyem, és hogy most már csak velük törődik a Tanárnő.
Normális ez? Ugye el fog múlni, mert nekem semmi bajom a gyerekekkel, sőt elvileg nekem kéne lenni annak, aki majd helyetessíti a Tanárnőt, ha beteg van valami...
Kedves tanar neni! Az erzesek igen, normalisak, mert az erzesek maguktol jönnek. De hogy maguktol el fognak mulni?! Hat igen, ha magunkba legyürjük öket... akkor is ott lesznek melyen, feldolgozatlanul, vagy?
Sztem erdemes tisztazni magunkban, mitöl van ez, es vagy szakember segitsegevel, vagy anelkül feloldani magunkban, de semmikeppen sem hagyni... Ebben hipnoterapeuta, kineziologus, pszichologus is segithet, vagy magunkban letisztazni 2 könyvet ismerek:
Susan Forward: Mérgező szülők. (Önsegítő könyv a gyerekbántalmazás hatásairól és gyógyításáról.)
John Bradsaw: Vissza önmagunkhoz.
Ezek nemcsak könyvek, amit elolvasva megoldodik minden, hanem idöbe tellik, utobbi feladatokat is ad, emiatt lehetnek hatekonyak. Mert a rossz erzeseknek oka van, es ahogy a halalkor megsiratjva idöt adunk a bucsuzasra, ezt is erdemes sztem feldolgozni, idöt adva magunknak. Mindenkeppen aktivan is kell tennünk erte, ugy fog feldolgozodni a mult, mivel abban "aktivan" reszt is vettünk...
Különösen fontosnak talalom ezt kisgyerekekkel foglalkozo szakmamban, plane pedagosusoknak, akik elött Ön egy peldakep, es akikre az ön tanar nenijehez hasonlo hatassal lehet Ön is!
Sok sikert hozza!
Nehez idöszak volt abban az iskolapadban, es latva, ahogy a Tanarnö most mas gyerekekhez all igy, elöjöttek az emlekek, amik talan nem is lettek teljesen feldolgozva?
Pszichikailag a gyermek ened a feltekeny es hordozza a serelmeket, a felnött ened persze tudja, h egy tanarnönek ez a dolga, ez a kettösseg lazadozik ott belül.
1.
Hat azt irtad, h "elvileg nekem kéne lenni annak, aki majd helyetessíti a Tanárnőt, ha beteg van valami" - akkor nem tanarnö vagy?? Ki helyettesiti a Tanarnöt?
Amugy ez csak annak furcsa, aki felnöttkent meg nem figyelte meg a pedagogusokat. Van mindenfele jellemü, nemcsak olyan, aki "oda valo" - nem a valodi jellemük a közös bennük, hanem a "jelmez", aminek mutatjak magukat. Viszont sztem nem is kell sima, lelki problemaktol mentes tökeletes multtal rendelkezni egy tanarnönek. Annal inkabb a lelki problemaktol, azok megoldasatol MEGERÖSÖDÖTTNEK kell lenni! Mert aki atelte es megoldotta, az tud segiteni majd a gyerekek hasonlo kriziseiben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!