Mit lehet tenni a folyamatosan, bunkó módon, mások előtt beszólogató, megalázó kollégával? Mindkét optimális variációt kipróbáltam, és nem jött be egyik sem!

A kérdés adott. Pár hónapja dolgozom lassan egy állami cégnél, ahol pont az olyan kollégák cseszegetnek, akiknek alighanem már pont a legnormálisabban kéne viselkedniük (családtalan beszédhibás 40-es, vagy egy roma származású stb.). Én olyan beállítottságú vagyok, hogy mindenkivel nagyon jól el tudok beszélgetni, és szeretem a társaságot, szeretek emberekkel társalogni, együtt dolgozni, jó hangulatban meglenni! Ha viszont a jó hangulat nincs is meg, de legalább akkor is egy közömbös szint azért csak legyen adott, ha az embernek nincs jó napja. Ha nekem nincsenek jó napjaim, én sem töltöm le rájuk. Én mindenkivel kedves és barátságos vagyok. Amit nekem mondanak, megcsinálom - mert ugye meg kell, mert akkor meg azzal szívatnának! De itt sajnos egyfolytában beszólogatnak mindenért (akit a konkrétum annyira érdekel, annak privátban leírom - a ténye nem befolyásolja a gondot). Mivel kezdő vagyok, persze evidens, hogy a legnehezebb munka rám marad, nekem kell csinálni plusz dolgokat. Evvel semmi problémám nincs. De amikor ezek az emberek unalmukban elkezdenek beszólogatni, akkor abból semmi jó nem jön ki. Mit lehet tenni?

Volt olyan, hogy csendben maradtam, nem történt változás, folytatták. Az utóbbi időben változtattam magamon, és inkább kiálltam magamért úgy, hogy meg se tudtak szólalni, sőt! Ő ment ki a helyiségből, mert nem tudott mit reagálni hirtelen a mondandómra. Szinte menekült, mint ha kifüstölték volna... :) De akkor meg ment, és panaszkodott a másik kollégának, és messziről hallottam, ahogy mondja a magáét neki. Vagy ha a jogtalan vádaskodására megmondom a magamét, logikusan elmagyarázva, mit miért, akkor is mintha meg sem hallotta volna, és mondja elölről a vádaskodását. Nem állnak le! Mindig újrakezdik - csak mindig más dologgal! Ha nem evvel, akkor avval (ha van sapka azért, ha nincs, azért)! Tehát láthatjátok, hogy nem állnak le! Mit lehet az ilyen emberekkel tenni? Én mind a két variációt megpróbáltam, és egyik sem válik be! Kitúrni nem akarom őket, és nem is tudnám, mert ők 25 éve vannak ott lassan, és a többi kolléga, nagy részük úgyis mellettük áll ki, mert ők vannak ott régebb óta! Ha valami kavarás van, nekem nem hisznek, mert a kötekedőknek jobban adnak a szavukra a régi ismeretség miatt. Kiállni meg nem áll ki mellettem senki!

Mi az ellenszer? Mi a megoldás? Nem akarok úgy hazajönni, hogy ideges vagyok, és hozzám nem lehet szólni, mert a munkahelyen ilyen emberek dolgoznak! És azért azt sem lehet, hogy "nem veszem fel, amit mondanak", mert azért mikor neked, vagy éppen másnak mondják a magukét rólad, elég nehéz "nem felvenni". Vagy éppen az sem megoldás és megnyugtató sem, hogy ez "őket minősíti". És? Mi van akkor, ha őket minősíti? Attól még nekem szólnak be, engem aláznak meg, és én vagyok ideges, feszült miattuk... Attól ők elérik, amit akarnak, attól... mert "őket minősíti".

Nem lehet őket valahogy visszafogni? Nem akarok én legjobb barát, haver lenni, nekem bőven elég már az is, ha csak elmegyünk egymás mellett! Aki már volt ilyen helyzetben, leírná nekem, hogy ő hogy oldotta meg az ehhez hasonló gondjait? Mit lehet tenni? Mindig törődjön bele az ember, és meneküljön? Mi a megoldás?

24/F