Velem van a baj és örüljek hogy egyáltalán van munkám?

23 éves leszek, 10 hónapja dolgozom egy boltba ahol napi 2 órára vagyok bejelentve viszont ennek a sokszorosát kell dolgoznunk, van hogy napi 14-15,5 órát is.

Viszont ez még hagyján is, de hogy állandóan streszelek ott mert a főnökök akik vannak 5 en mert családi vállalkozás állandóan nap mint nap hozzák a rengeteg árut (raktár hiányában) és akkor közben szolgálni a vevőket, mert általában 2en de max 3an vagyunk ott, ugyanis csak 3 alkalmazott van.

Árazni be mindent, számolni a számláról ( és sokszor nem a szerint árazni hanem ahogy ők szeretnék, és amit esetleg kevesebbre teszünk ANNYIRA AMENNYIRE KI JÖN akkor balhéznak)

4 en voltunk, egy kolléganő felmondott, kérték hogy akkor dolgozunk már csak 3 an nem akarnak új embert felvenni, ezért kértük a fizetés emelést de abba nem mentek bele és csak hitegetnek hogy majd vesznek fel új embert ( de nincs túl sok jelentkező aki van az pedig nem szimpatikus).

Árazás, pakolás, süteményt adni a vásárolónak, tojást, kenyeret felvágottat, mérni a zöldséget, kávét adni és még az a sok minden ami eszembe sincs.

Ideges vagyok és meggyötört, persze kell a munka de nem minden áron.

Ráadásul beterveztem egy programot szombatra, már két hete mondtam nekik hogy nem tudok jönni, végül kérték hogy egy fél napot menjek be, bele mentem, de így is variálnak hogy nem lesz jó meg stb... de tetőzi hogy orvoshoz sem nagyon szívesen engedtek el, kérték hogy halasszam már el mert ballagás lesz és sok áru stb stb hogyan lehet ebben a helyzetben nyugodtnak lenni??