Munkahelyi zaklatás, mit tehetnék?
Egy budapesti,használt ruhákat értékesítő üzletben dolgozom eladóként, a váltóműszakból kifolyólag délutánonként is egyedül vagyok bent, leülni sem szabad nekünk.Sajnálatos módon a vevőkör egy jelentős része élvezettel szemtelenkedik, "szórakozik"( zárás előtt 2 perccel nem tudok bezárni, mert a hölgyek örömmel próbálgatják a tűrésem határait azáltal is, hogy nem tartják tiszteletbe a kérésem a zárási időt illetően és nem hagyják el az üzlet helyiségét "ebbe az 1 percbe még belefér a ruhaválogatás, ugye kis szívem?..stb"..ha eréjesebben szólok, megjegyzések közepette, sértődötten kimennek és panaszkodnak rám a munkatársnőmnél). Minden pénteken bejár egy ápolatlan, zavart elméjű idős férfi, nem használja az öltöző fülkét sem, 4 órán át bent válogat mindig és szemtelenkedik velem, mutogatja magát a ruhákban és követeli, hogy véleményezzem ezt. Undorító, beteg mocsok és a vevőkre sem számíthatok, általában, ha nem teszem meg, a nők grimaszolnak rám, mintha egy aljas ember lennék azért, mert nem járulok hozzá a megalázásomhoz és segítenek neki " -Majd én megmondom önnek uram, hogy hogyan áll a ruha...". A megjegyzéseit nem is említve annak a vén görénynek. Állandóan engem figyel és követi a lépéseimet, lesi, hogy merre megyek az üzletben..
Mi tévő legyek, nem jelenthetném fel valahogyan? Mire lehetne ilyenkor hivatkozni jogi értelemben? Azt hiszem, nem vagyok ezt az abszurd jelenséget, helyzetet elviselni a munkahelyemen.
Köszönöm a segítséget!
48 éves asszony
válasza:a feljelentés szerintem nem segíthet.
munkahelyet kellene váltanod.
válasza:Kedves asszonyom,
én őszintén megértem, hogy nem kellemes elviselni ezeket a dolgokat, mint a megjegyzéseket, grimaszokat meg az ápolatlan öregnek a viselkedését, de ezek nem érik el azt a szintet, amire már a jog is azt mondja, hogy feljelentést lehet tenni. A Btk. szerinti zaklatás azért egy komolyabb kategória. Elhiszem, hogy ez önnek kellemetlen, de ha jól gondolom, ez beletartozik a munkájába, nem nagyon tud ellene mit tenni. Annyit tehet, hogy keres más munkahelyet. Egyébként pl. a zárásnál, mikor egy-két kedves vevő nem hajlandó még távozni, nem kell feltétlenül erélyeskednie. Szóljon kedvesen, tisztelettudóan, de határozottan. Aztán grimaszoljon, aki akar, ezzel önnek nem kell foglalkoznia.
Az öreg bácsival meg nem tudom, mit tudna kezdeni... az mindenesetre semmiképpen nem célszerű, hogy ilyen hangon nyilatkozik róla. Próbáljon felé is szeretettel fordulni. Akkor is, ha nem érdemli meg. Vagy ha péntekenként megjelenik, akkor esetleg kérje meg a kolleganőjét, hogy ő foglalkozzon az öreggel, ön pedig addig a többi vevőre figyel.
Remélem, hogy valamennyit tudtam segíteni.
Kedves utolsó válaszoló, értékelem a véleményét, azonban van néhány dolog, amiben nem tudok igazat adni.
Mindig tisztelettudóan és határozottam kértem őket, hogy záráskor legyenek szívesek elhagyni az üzletet. Tudja, sajnos vannak olyan unatkozó, megkeseredett életet élő, rosszindulatú emberek, akiknek ez a fajta viselkedés élvezetet jelent, valószínűsíthetően ön nem volt ilyen helyzetben. Egy turkálóban vagyok PÉNZTÁROS, nem pedig öltöztető, pszichológus, ruhatervező, cseléd..stb. A leírásomban csak egy minimális részletet olvasott azokból, amiket ott nap mint nap megélek. Sehol nem engedhetik meg maguknak a vevők az eladó provokálását úgy gondolom. Tudja alap, hogy záróra előtt 1 perccel nem megyek be és erőszakoskodom az üzletben a hulla fáradt eladóval. Az üzletek 99 %-a záróra előtt tíz perccel nem enged be senkit sem! 7 órányi ácsorgás, mert tilos leülni, nem ehetek és nem mehetek illemhelyiségre sem, ráadásul beteg a lábam. 30 éve dolgozom, sok ágazatba volt "szerencsém" betekinteni, a mai világban, ugye csak tréfált, hogy hagyjam ott a munkahelyem?!
A beteg hajlamú, aberrált férfival pedig legyek kedves?!
Azt hiszem önnek fogalma nincs ezekről a dolgokról, valószínűleg nem zaklatták még szexuálisan sem. Érdekes gondolatjárása van.
válasza: válasza:Kedves 6. válaszoló!
Voltam gyári munkástól kezdve kórházi takarító is a 30 évem alatt, éppen ezért is lett viszeres a lábam. Azt gondolom, nagyon is megbecsülöm az állásom, ismeretlenül egészen szükségtelen engem bírálnia, tudja kislányként voltam eladó egy éjszakai szendvicsesél, hogy eltarthassam magam, mert nem volt hol laknom, nagyon keményen kikalapált az élet!
Egészen elképesztő, hogy ha segítségre van szüksége egy embernek, a másik a saját keserűsége okozta frusztrációját örömest vezeti le a tanácsra szorulón. Képzelje, egyetlen egy szabadnapom van csupán havi 70 ezer forintnyi összegért. A tanácsadás nem kötelesség, hanem lehetőség, amivel az ember szívesen él, ha lakozik a lelkében némi tolerancia, együttérzés a másik irányába. Mindenkinek vannak gondjai.
Tudja milyen a verbális bántalmazás, mikor teljesen egyedül van egy kis üzletben és senkire nem számíthat?
Egy nyomorult tanácsot szerettem volna kérni, mert nem vagyok köteles egy aberrált elmebeteg gusztustalankodásait is eltűrni az unatkozó, rosszindulatú embereken mellett.
Még egyszer: az eladó munkakörét ez nem érinti elméletileg.
Ma örülhet az ember, ha munka jut neki egyáltalán!
Nehogy már szabadkoznom kelljen, mert merészeltem hangot adni a sérelmemnek! Egy szóval nem említettem, hogy ez börtönbüntetéssel egybekötött törvényszegés volna. Engem akkor is zaklat, nem tudok nyugodtan dolgozni, nem szeretnék infarktust kapni ha lehetséges.
Hihetetlen..
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!