Gyári munkákból hogyan tudnék kizökkenni? Ötletek?

25 éves vagyok, nagyjából 5 éve dolgozom gyárakban, ebből több évet külföldön is. Olyan szinten elegem lett, hogy már minden nap a sírás keringet. Mostani munkahelyemen ugyan jól keresek, nettó 200K meg van havonta, de semmit nem tudok azzal a pénzel kezdeni. Állandóan munka van, nincs semmi szabadidőm, hosszúak a műszakok, a munkatársak igazi prosztó emberek, teljesen kiidegelnek. Egyszerűen tudom és érzem, hogy én nem ebbe a közegbe való vagyok, ahol az emberek csak káromkodni tudnak, meg olyanokról beszélni, hogy berúgtak tegnap meg hogy mekkorát szartak. Például ha bárki előtt megemlíteném, hogy én tegnap milyen könyvet olvastam totál kiröhögnének. Párkapcsolatom hosszú idők óta nincs, jelenleg egyetlen barátom sincs, és így nem is tudok szerezni. Napokban ötlött a fejembe, hogy leteszek egy biztonság őri tanfolyamot, és hogy majd ott milyen jó lesz, ugyan nem keresek annyit, de hátha eltudok majd járni nyelveket tanulni, szórakozni, esetleg emberekkel ismerkedni. De sajnos a netet átbújva folyton abba botlok bele, hogy max 500 Ft-os órabér az amit meglehet keresni, ami rohadt kevés, mondjuk ha már ilyen nettó 120K megkeresnék 24/48-ban bőven boldog lennék, főleg valami telephely őrzéssel.

Lehet hülyeség, de 25 évesen már rohadtul öregnek érzem magam. Az évek alatt baromira megbántam, hogy nem mentem fősulira, egy fordítói szakmát szívesen csinálnék, ázsiai nyelvekre szakosodva. De így felnőttként el nem tudom képzelni hogyan tudnék belevágni úgy, hogy mellette még dolgozom is, mert jelenleg tényleg semmi szabadidőm. Mikor tanulnék egyáltalán? Mások ezt hogyan csinálták?

Mindenképpen szellemi munkát végeznék, tudom hogy a fizikai egyáltalán nem az én beállítottságomnak való. Bárki tudna nekem bármilyen tanácsot adni mi tévő legyek, mert már tényleg úgy érzem, hogy így élni nem lehet, megfulladok.