Gyári munkások :Milyen érzés gyárban, szalag mellett dolgozni?

Sokan mondják hogy olyan mint a börtön, eleinte én is ezt hittem de koppantam. Ugyanis tegyük fel délutánosban 8 órás műszaknál, 4 órakor és este 8 kor volt szünet. az első 15 a másik 20 perces. Ugyanúgy kellett igyekezni mint mindenki másnak, legyen az irodai munka pl..

A perceink nem voltak irányítva mert nem szóltak bele amit csinálok

Tudod ha pályakezdőként a kutyának sem kellesz sehova, ráadásul srácként, akkor hova tudsz menni őszintén? Ha csaj lennék akkor azt mondom elmennék táncosnak, bárokba, és meg lenne oldva

Nem jó dolgukban dolgoznak az emberek ott 80e ft-ért akár 12órában is, hanem mert a szükség ráviszi őket, ismertem olyat aki a közeli községből képes volt mindig átjárni, mert családos ember.

Amúgy nyilván nem szalagmunkával kezdték ők sem, csak megszűnt a szakmájukba vágó munka, vagy koruk miatt nem alkalmazzák őket.

21F

Ugyan nem vagyok foallasban gyari munkas, de tudom, milyen az a melo. Egyetemi tanulo vagyok, es meg a szuleimmel elek, de a sajat penzemrol magamnak kell gondoskodnom, ugyhogy evekig eleg sokat dolgoztam gyarakban-uzemekben szalagmunkaskent es rakodomunkaskent is.

Teny, hogy idegolo, rabszolgamunka es semmibe sem veszik az embert alapjaraton, meg meg keveset is fizet, de azert van egy masik oldala is a dolognak. Eleg gyakran talalkoztam ezeken a helyeken olyan munkassal, aki buta, mint a raklap, es sokszor miattuk bannak ugy minden emberrel, ahogy. Viszont ha latjak rajtad, hogy tudsz onalloan dolgozni, kepes vagy donteseket hozni, hogy ne kelljen minden apro problema miatt a folotted allot zargatni hulyesegekkel, es meg rendesen, megbizhatoan is vegzed a munkad (mert sokan csak lopjak ott a napot, ha epp nem figyel a fonok), akkor "ki lehet torni", elkezdenek mashogy viselkedni veled, akar meg feljebb lepni is lehet. Ez tapasztalat.

Gyárba dolgozok és eszméletlen, ami ott folyik. A munka nem könnyű, a munkatársak, akik közé beraknak vagy befogadnak vagy nem. Utóbbi eset a legjellemzőbb, kinézik maguk közül az újakat vagy ha nem ismerősük, akkor is. Piszok nagy mázli kell ahhoz hogy jól érezd ott magad. Ha ismerősökkel kerülsz egybe és a munka sem túl megerőltető, akkor akár egész kellemesen eltelhet az idő, de ha nem ismerősökkel vagy együtt és a meló is nehéz, akkor vért izzad az ember és már kész is a depresszió.

A fizetés nevetséges, az elvárások nagyok, a munkatársak mindent megtesznek azért, hogy lerombolják az önbizalmad.

Ez persze már helyeken is lehet így, nem azt mondom, hogy ez csak gyárban fordulhat elő, de az a tapasztalatom, hogy itt jobban feltűnik ez a jelenség.

A bizonytalanság, hogy kellesz-e még a jövőhéten vagy akár holnap az pedig egyfolytában ott függ a levegőben.

Egyszóval valóságos rémálom. Kivéve ha mázlid van...ha mázlid van lehet jobb is. Nekem nem lett sajnos.

Én csak diákmunka keretén belül dolgoztam gyárban, szűk másfél évtizede, szóval talán nem vagyok a leghitelesebb forrás, de ettől úgy gondolom, véleményem nekem is lehet.

Függetlenül attól, hogy konkrétan mit kell a gyári munkásnak csinálni, ez talán a lehető legmonotonabb munka. Fárasztó, egyhangú, és már kínosan unalmas. Mindemellett éhbérért kell robotolni egész nap.

"Én is gyárban dolgozom" csak egyet felejtesz el: nem mindegy, hogy milyen pozícióban és munkakörben. Tudod, a gyárigazgató is a gyárban dolgozik, mégsem fog panaszkodni, hogy de rossz neki. De még a termelési folyamat egyes fázisai között is óriási tud lenni a különbség. Nyilván a gépeket kezelő, karbantartó ember nem fogja annyira rossznak érezni a munkáját, mint az, aki a gyártósoron, a futószalag mellett áll, és ugyanazt a teljesen monoton mozdulatsort csinálja 8-10 órában.

"ha egy korodbeli vagy kicsit idősebb embernek van szakmája , az miért nem mer lépni ? "

Nehéz elhinni, hogy valaki ennyire ne legyen képben a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, de ha ez mégsem csak üres provokáció, akkor elmagyarázom.

Sajnos olyan világot élünk, ahol a munkavállalók száma több, mint a munkahelyek száma. Bizonyos szakmákban/munkakörökben ez a szám az átlagnál is jóval nagyobb értéket mutat. Ezen tényeknek közvetlen következménye, hogy baromi nehéz munkát találni. Hiába van valakinek magasabb végzettsége, ha nincs hová, akkor egyszerűen nem lehet lépni.

"Miért kell félteni a havi 90 ezres fizetést ?"

Egy egyszerű matek: melyik a több? A 90 ezer, az 54 ezer, vagy a nulla?

Nem kell hozzá sokat számolni, hogy rájöjjünk, a 90 ezer több, mint az 54 ezres munkanélküli segély, illetve jóval több, mint a segély lejárta után az állás nélkül maradt személy számára járó nulla forint.

Ezért kell félteni azt a havi 90 ezret, mert ha nem sikerül azonnal más munka után nézni (amit ki lehet próbálni, nem olyan egyszerű...), akkor hamar ott találja magát az ember, hogy a havi 90 helyett már csak 54, később pedig részéről nulla forint marad a lakásra, rezsire, családra...

"Miért nem mer senki szólni , ha igaza van ?"

Mert tudod, olyan világot élünk, hogy hiába van igaza, attól még kirúghatják. Innentől pedig lásd a 90 ezer vs. nulla okfejtést.

Nagyon okos és értelmes lehetsz, és ezt már a válaszolgatásod stílusa is mélyen tükrözi.

Igazából nem olyan nehéz felfogni és értelmezni, amit írtam.

Milyen 54 ezer? Amit munkanélküli segély gyanánt akkor fog kapni, ha a te fene nagy elvedet követve felemeli a hangját, és kipenderítik a munkahelyéről.

De nem is várom, hogy megértsd...

Én nőként,pályakezdőként dolgoztam gyárba tavaly 3 hónapot.

Én úgy éreztem,hogy robotok vagyunk.

Havi 65 ezret kaptunk úgy hogy 1 hónapban 1-1,5 hetet 12 óráztunk.12 órát végig kellett állni!!! Délután fél 3-tól hajnal 2-ig borzasztó volt! Délelőtti műszakot jobban bírtam.

8 órásnál 2 szünetünk volt, 12-nél 3, wc-re bármikor ki lehetett menni csak vkit meg kellett kérni,hogy addig álljon be a helyedre.

Innivaló lehetett mellettünk.Egyedül az evés az amit bekorlátoztak,bár volt aki megoldotta a sorok között :D

Ha állt a sor,vagy nem jött doboz a mellettünk lévő emberkékkel beszéltünk ami tilos volt és ha csopi vezetők rajta kaptak akkor kaptunk szidás.

Illetve amikor 12 óráztunk,az a kampányváltásos hét volt.Akkor kellett a nehéz dobozokat emelgetnünk nő létünkre.

Annyira nem volt annyira rossz munka,inkább azt mondanám nem fizettek meg rendesen minket.Ha ennyi munkáért 90-100 ezer ft-ot megkaptuk volna akkor maradtam volna,de 65 ezer ftért nem.

Most minden nap 4 órában takarítok, havi 50 ezer ft-ért. Ez se jobb ugráltatnak,mindent feltakarítatnak velem olyan éves koszokat kell le zsíroldózni amin max a sav segítene.

Kaki egy helyzet az egész.

Csak így sose fogok össze gyűjteni egy tanfolyamra, mert 50-65 ezer ft.ból örülök,hogy élek.Igaz szüleimmel élek,de van egy kutyám akiről gondoskodni kell,mellesleg időnként 1-2 új ruha sem ártana.Meg az alapvető dolgokra elmegy a pénz.Van amikor anyuméknak adok,hogy tudjon anyum főzni.

Ennyiből még 10 ezer ftot sem tudok félre rakni,mert örülök,hogy keresek egy kis pénzt.

Pályakezdőként,érettségivel és semmi tapasztalattal aligha lehet elhelyezkedni sajnos :/

Még mindig nézek munkát ha lesz jobb mint a takarítós elmegyek,de félek,hogy jobb nem lesz :(