Mit tegyek ha zavar, hogy minden munkanap végeztével faggatozik a főnök nőm, hogy mit csinálok munkaidő után?

A kérdésedről ez ugrott be elsőre:

http://www.youtube.com/watch?v=iHLOUmkVkh8

Egyszer válaszold ezt, és figyeld a reakcióit :D

megértelek, baromi zavaró lehet.

egyik barátnőmmel ezt csinálta a főnöke, aki szintén nő volt. teljesen rá volt akaszkodva, szegény lány már gyomorgörccsel ment be minden nap. sajnos a vége az lett hogy felmondott, mert ha nem úgy táncolt ahogy a főnökasszony fütyült, akkor szívatta a fos melókkal.

szerintem is az a helyes ha csak általánosságokat mondasz, bár nem is értem hogy egy főnöknek mi a franc köze van a szabadidődhöz... a mi vállalati kultúránkban ez elképzelhetetlen, meg is döbbennék ha a góré minden műszak után elém toppanna és kifaggatna az esti/délutáni programjaimról.

Nem tudom hogy miért, de az eddigi válaszolók (legalábbis a legtöbb) mind egy más világból jött lényként kezeli a szóban forgó személyt csak mert főnök. :)

Először is picivel több információ kéne, pl. hogy mi a munkád, nemed, korod. Ezt ne úgy vedd mint a főnök faggatózását, ezekre azért van szükség, hogy pontosabb választ tudjunk adni.

Először is mi a munkád, mert mint már említette egy előttem válaszoló, hogy az ő munkahelyén már a pofátlanság alsó határát súrolná a dolog, de van olyan munkahely ahol ez teljesen normális.

Aztán most jön a trükkös rész: a trükk az hogy semmi trükk nincs, csak kezeld úgy, mintha egy normális ember lenne, barátod, ismerősöd...stb Ehhez kell tudni a nemed, korod, mert nem mindegy, hogy meddig mehetsz el. Ha ennyire nyitott ahogy nekünk itt beszámoltál róla, akkor nyugodtan belefér egy kis pimaszság is, de csak kicsivel kell kezdeni, hogy mindketten nevessetek.

Mondok egy példát (kicsit ugyan vadul hangzik, de ha jól adod elő akkor üt, méghozzá a jó értelemben:) ):

F: Mit csinálsz délután?

TE: Háát, elmegyek gyűjtögetni valami kaját az erdőbe, bogyókat, gyökereket, amit száraz kenyérrel megeszek, utána alszok hogy ne érezzem az éhségemet.

[ezt apám úgy szokta előadni, mintha halálosan komoly volna]

Ha ezt elhiszi, és nem veszi a poént, akkor nevess egyet, és világosítsd fel hogy vicc volt... :)

Próbáld kideríteni, hogy milyen a személyisége, mert nagyon fontos lehet, jobb válaszokat adhatsz a kérdéseire. Olyasmire gondolok, hogy milyen a humorérzéke, hogyan viselkedik barátaival, nehéz/könnyű felidegesíteni..stb

Aztán nézzük azt, hogy ha férfi vagy, ráadásul még vonzó is, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy szeretne közelebbről is megismerni. ezt nehéz kezelni, viszont nem lehetetlen. Van néhány előnye a dolognak, pl kicsit komolyabb pimaszságot mondhatsz neki, nehezebben tudod felidegesíteni. Az viszont fontos hogy tudd, hogy tényleg ez a szándék vezérli, vagy sem. ezt főként a testbeszéd árulja el. Nem kell szakembernek lenni, egyszerű megfigyelés az egész: nézd meg hogyan viselkedik a többi alkalmazottal, majd hasonlítsd össze a veled való viselkedésével. Minél jobban megtudod figyelni, annál pontosabb az eredmény. Mikre kell figyelni: szemkontaktus, mosoly, esetleg babrál valamivel mikor veled beszél(azaz ideges). Ezt nem fejtegetem, sokkal többet tudsz olvasni neten az érdeklődés jeleiről.

Ha sikerült megállapítani, hogy mondjuk tényleg szeretne tőled valamit, akkor mondhatjuk azt hogy nyert ügyed van, mert egyrészt akár össze is jöhetnél vele (fizetésnek sem tenne rosszat, ha érted mire célzok :D ) másrészt a kezelése is többféle módon lehetséges. Az egyik amit már előttem sokan fejtegettek, mond el, hogy nem kéne, fejtsd ki neki, persze ésszel. A másik lehetséges megoldás, az valamivel jobban hangzik, és a kapcsolaton is javít, annak ellenére, hogy nem jöttök össze. Előre felhívom a figyelmed, hogy lesz egy határvonal, amit el kell találnod, különben nagyon rosszul járhatsz.

szépen lassan elkezded melegíteni a kapcsolatot, mondjuk baráti viszonyig. ez alatt kiderül, hogy mit akar, mennyire akarja, hogyan akarja. Mivel egy ember érzéseivel babrálsz fontos, hogy legyen helyén való a poén, beszólás, cukkolás. Aztán beszélgetéseitek közben, szépen jelzed, először teljes mértékben poénkodva, hogy nem akarsz kapcsolatot, utána pedig mikor már komolyodna a helyzet, közlöd vele normális módon is. Mivel már kiépült egyfajta kapcsolat, könnyebb lesz a közlés, könnyebb feldolgoznia, és el is jutottunk a határvonalhoz. ahhoz hogy tudd hol is van pontosan jól ki kell ismerned a személyiségét, tudni kell jó pár dolgot, amiket csak a te szemszögedből tudnék elmagyarázni, de mivel nem te vagyok így sajnos neked kel "érezni" hogy mikor optimális. :)

Ha mindent jól csináltál, akkor az eredmény az, hogy letesz a kapcsolat lehetőségéről, de emellett jól összehaverkodtatok.

Azonban mégis a helyes döntés az, hogyha te is nyitottabban reagálsz, nem isteníted, hanem amikor felteszi a kérdést, akkor úgy kezeled, mint a többi embert, ugyan is ezzel a kérdéssel (itt is fontos a testbeszéde) lényegében levetkőzi magáról a főnök rangot és ő kezdeményezi az egyenrangú beszélgetést.

Húha. :) Jó sokat írtam, nagy valószínűséggel sok ember úgy fogja érezni hogy miközben olvasta a sorokat, egy kést forgatnának benne, tényleg elég meredeknek, nehéznek, bonyolultnak tűnik a dolog, de ha az ember jobban átgondolja az általam írtakat, akkor rájöhet, hogy nem is olyan nehéz, mert így viselkedik mindenki, csak egyes társadalmi berögződések elnyomják.

Sok sikert, és majd azért számolj be az eredményről. :)

Előző vagyok.

"Nem vagyunk barátnői viszonyban..."

Ez a rész csúnyán elkerülte figyelmemet, de a lényeg ugyan az marad: testbeszéd figyelése, légy nyitott és ne félj úgy kezelni mint a barátodat...

A férfiakra vonatkozó részt vedd figyelmen kívül az irományomban :)