Van olyan aki a 30 éveiben azt érzi, hogy szakmát szeretne váltani? Miért?
válasza:Én pont ugyanilyen helyzetben vagyok :)
De lehet, hogy azért is untam ezt már meg, mert 14 éve csinálom. Az a baj, hogy csak azt tudom, hogy ez már nem igazán a legjobb nekem, de még nem tudom, hogy hogyan váltsak, mivel nem sok lehetőség van a városunkban, ezért végül is örülhetek, hogy egyáltalán van egy normális munkám.
válasza:Ismerek olyan ügyvédet és könyvelőt, akik manikűrösök lettek.
Ügyvédnek lenni szerintem szellemileg kőkemény idegrendszert igényel és nem csak tárgyalásokon és nem is biztos, hogy megnyered a pert, stb.
Nekem is van 1-2 szakmám még, amit kitanultam, s szeretek is.
A szakmaváltáson manapság szerintem nem kell hümmögjön senki, főleg azok a nyugdíjas rokonaink nem, akik még a XX. sz.ban dolgoztak. Össze sem lehet hasonlítani a mai munkamenetet és sorozatos túlórák számát az ő korszakukkal. Sajnos a piac maga annyira dinamikus, s uganígy az ügyfélkör sokszor túlzott pretenciója is, hogy az ember bármilyen korban kész kell legyen szakmát váltani, s ha kell, akkor ezért tanulni is.
Tulajdonképpen a tunulással nincs gondom. Folyamatosan képzem magam a szakmai érdeklődési kör kiszélesítése miatt. Összesen van 2 diplomám és 5 OKJ-s végzettségem, de mind az irodai munkámhoz kapcsolódik. Illetve az első diplomám az teljesen más, azt tiszta szívből csinálnám, csakhát azzal nem lehet keresni.:-(
Először is érettségi után, letettem egy szakmát, amivel el tudtam helyezkedni, valamint levelezőn tovább tudtam tanulni. Az OKJ-s szakmát, gyakorlatilag úgy választottam ki, hogy ráböktem a papírra, hogy legyen valami..
Ezek után levelezőn letettem az 1. diplomát, mert komolyan művelődésszervező/rendezvényszervező szerettem volna lenni.
Aztán rájöttem, hogy nemcsak túltelített a szakma, protekció nélkül szinte lehetetlen bejutni, ráadásul egyáltalán nem keresnek jól.
Ezért az OKJ-s szakhoz passzoló másoddiplomát tettem le, mivel közben kezdtem beleásni magam az OKJ-s területemre. Miután azt is elvégeztem, a további OKJ-ek az évek során a "fennmaradásom" és "versenyképességem" miatt tettem le. Ergo, egy olyan szakmában dolgozom, ahol keresni lehet, de nem szívvel-lélekkel csinálom.
A másikat csinálnám én teljes gőzerővel, de nincs rá lehetőség. Úgyh. ilyen nagyi-anyuka féle véleményeket teljesen kizárok, eddig sem szóltak bele, ezután sem ez alapján szeretnék dönteni. A bajom az, hogy nem lelekesen végzem a munkám. Tudom, sokan vannak így, de én azt gondolom, hogy azéletünk legnagyobb részét a munkahelyünkön töltjük - és ha az embernek van lehetősége, akkor olyan munkája legyen, amiben jól érzi magát.
Amúgy nekem is van egy ismerősöm, aki hasnolnó végzettségekkel mint én de műkörmösként működik. Ő is azért váltott, mert amikor elkezdte, azt mondta hogy Ez AZ a munka, amire mindig is vágyott.
válasza: válasza: válasza:Én ugyan még nem vagyok 30 de már most más irányt szeretnék magamnak. 19 éves korom óta értékesítéssel foglalkozok, most 25 vagyok, de kezdem megunni, sőt mi több tán "ki is égtem" kicsit. Lehet a rossz piac, vagy a hozzáállásom csorbulása adta.
Szakmám nincs, tanulni szeretnék, de nincs időm rá. Szerintem ehhez csak kitartás és elhatározás kell , és meglépni (persze nem árt ha az embernek van némi aranytartaléka, nehogy rosszul süljenek el a dolgok).
Kívánom neked hogy sikerüljön.
25/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!