Ti dolgoznátok anyátokkal egy helyen?
Pályakezdő fiatal lány vagyok, 2-3 hónapja nem találok állást. Végső elkeseredésében anyukám ( a tudtom nélkül!!) bevitte az önéletrajzomat a munkahelyére, ahová lehet, hogy felvennének. Na, de könyörgöm, inkább lennék öngyilkos, mint, hogy a nap 24 órájában anyámmal legyek! Reggel együtt kelnénk, együtt utaznánk be, egy irodában ülnénk egymás mellett 8-16 h-ig, együtt utaznánk haza, együtt érnénk haza, és utána is együtt lennénk itthon. MINDEN NAP!! Én ezt nem bírnám, és szerintem nem is egészséges. Még ha lenne párom, vele se, nemhogy anyámmal.
Megértem, mert szeptember óta ingyen élek itthon (amit persze majd visszafizetek, írjuk a tartozásaimat), sajnos, előtt diákmunkából havi 40.000 Ft-ot haza tudtam adni neki, de a diákmunka ugye megszűnt.
De komolyan inkább a halál...és nem azért, mert nem akarok dolgozni, hanem mert ANYÁMMAL nem akarok 24 órán keresztül együtt lenni. Ő is utálja a munkáját.
Nem tudom, mit csináljak, ha behívnak állásinterjúra?
Inkább meghalnék, vagy elköltöznék...de ha nem sikerül elköltöznöm, inkább meghalnék.
Egyébként beadtam már sok helyre az önéletrajzomat, szóval nem a sültgalambot várom, ez is a bajom, hogyha elkezdenék egy GYŰLÖLT munkahelyen 8-16 óráig dolgozni, hogyan tudnék elmenni hétköznap délelőtt mondjuk egy kívánt munkahelyre állásinterjúra?
Én dolgoznék! Mondjuk nekem nem is anyám, hanem anyukám van.
Ha nem találtál munkát, akkor lehet, hogy jobb ez is, mint a semmi. És nem is biztos, hogy a közeljövőben találnál. De ha mégis lesz valami lehetőség, akkor ahogy írták már mások is meg lehet oldani, hogy elmenj interjúra.
Szerintem meg nincs semmi rossz abban, ha valaki ad haza pénzt, illetve a szülő kéri, hogy adjon haza. Nem látunk bele mások anyagi helyzetébe, lehet, hogy anyukája egyedül nem tudná egy fizetésből eltartani.
Anyámmal egy irodában soha semmilyen körülmények között nem dolgoznék!
De nem tudom, milyen munkahely..menj be az állásinterjúra, és mond meg őszintén, hogy szeretnél dolgozni, de nem egy irodában anyukáddal, ha lehet, helyezzenek egy másik osztályra(ha van ilyen)
Ha normális a főnök, szerintem megérti és ő is így fogja jónak látni.
Én szívesen elköltöznék, de anyám 18 éves koromban kijelentette, hogy soha nem költözhetek el, mert nem azért nevelt fel, hogy magára hagyjam. Pedig lenne olyan barátom, akinél átmenetileg meghúzhatnám magamat, és inkább tartoznék neki, mint anyámnak.
Lehet, hogy ezt nem értitek meg, de anyám betegesen ragaszkodik hozzám, én pedig betegesen menekülök előle...Biztos, hogy együtt kellene dolgozni mennünk, és együtt is jönnénk, így is huszonéves létemre minden óráról be kell számolnom pontosan.
Persze, mondhatjátok, hogy a pénze bezzeg kell, de NEM, nem kell, nem kérem, hogy vegyen kaját, nem is eszem belőle, annyi spórolt pénzem van, hogy kajára teljen, olyan dolgokat ír fel a tartozási listámra, mint pl. egy gyűjtőjegy vagy a rezsi negyede szeptember óta.
Az meg hogy ég a villany a szobámban, erre még nem tudtam megoldást kitalálni, csak azt, hogy a rezsi negyed részét fizessem. De inkább fizetnék valaki másnak, pl. ahogy írtam, lenne olyan barátnőm, aki meghitelezné nekem. Számtalanszor mondtam neki, hogy akkor inkább elköltözöm, de azt meg nem akarja, és megsértődik rajta.
Így nem költözhetek el, és ez egy totális sakk-matt helyzet, amire még rátenne egy lapáttal a közös munkahely!
Hát eléggé más a helyzet. Akkor bízz benne, hogy nem hívnak be anyukád munkahelyére interjúra, ha igen, akkor nem fogadod el az állást.
Ahhoz pedig nincs joga anyukádnak, hogy magához láncoljon. Ha lesz munkád, költözz el, attól még járhatsz hozzá, törődhetsz vele, és akkor nem lesz rá oka, hogy úgy érezze, hogy magára hagytad.
Ez az élet rendje, a gyerekek felnőnek és saját életük lesz.
Ne hagyd magad!
Igen,majdnem össze is jött,csak elbaltáztam a lehetőséget.Nem akartam oda menni semmmiképp,ő adta a motivációt hozzá,mert más meló se volt túl szinpatikus,vagy nem jött össze.Ha ő nem kezd ott,meg se próbálom én sem.
Inkább baráttal,családtaggal dolgoznék szívesen egy helyen,mint egész nap sok idegennel összezárva.
Tőlük tudom mire számítsak,ismerem a munkastílusukat is,biztonságérzetet is adna.(főleg ha utazni is kellene naponta)De én csak olyanokkal érzem jól magam,akiket régóta ismerek,vagy nagyon szinpatikusak.
De kénytelen vagyok mindenkit elviselni a munka világában,mégha rohadt nehéz is.
Hát akkor hajrá, költözz el, és keress más munkát. Akkor meg mi a kérdés?
Ha ennyire nem jöttök ki jól, nem is értem, minek vacillálsz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!