Alázat a munkád iránt?

nehéz megfogalmazni én csak példával tudok szolgálni.

egy magán kisboltban voltam huspultos. 3 fönököm volt mert ez ilyen baráti izé volt.. nagyon keveset kerestem sok munkáért,a munkával nem volt bajom bár nem volt álom sosem ülhettem le a derekam szarrá ment,ott furtak ahol tudtak d eha jött egy vevö azzal mindig nagyon kedves voltam sé nem müvigyorbol. egyszerüen az alaptermészetem ilyen. én örültem ha beesett valaki mert akkor volt értelmes dolgom, segitettem nekik megtalálni dolgokat kiadtam amit kértek. meg is hálálta pár joszivü vevö,mert hordták nekem a nasikat meg mindig megjegyezték hogy ilyen ember még van aki mindig mosolyog? a legtöbben azért jöttek be mert én ott voltam és nálam akartak vásárolni. közben suttogva fikázták a fönökeimet hogy milyen savanyuak és mennyire utálnak bejönni.

sajnos 2 honapig birtam mert olyan szinten kifurtak.a szemembe sose mondták meg ha valamit nem jol csináltam mindig késöbb derült ki.

mindegy hol dolgozom milyen kedvem van én nem tudok idegenekkel nem kedves lenni. kivéve ha paraszt. akkor elö a müvigyor azt csá. de szerencsére sokkal több a jo ember.

mikor bejött egy zsémbes vénasszony és összeturt mindent én örültem. legalább telt a idö azzal h rendet raktam utána.

a legtöbb elado már akkor ocsmány fejet vág ha be mer jönni valaki és megzavarta öt a merengésben. halálra is unnám magam....sajnos mostanában csak ilyenekkel találkozom.és az ilyen férgek veszik el a munkát esetleg szivesen dolgozo emberektöl.a fönököket sem értem.

az üzlet ugy megy ha odaado vagy kedves és figyelmes. egy flegma paraszt alkalmazott elüzi a vevöket én fönök lennék biztos rugnám is ki az ilyet.

igenis oda kell tenni magad mert attol nem lesz se neked jobb se másnak hogy bunko vagy és fikázod a melodat.

bárhol dolgoztam engem szerettek,ha a fönökök nem is annyira de a többi ember igen.a fönökök meg szerintem irigyek voltak rám. ennyi. de aki képes irigység miatt a saját cégét aláásni.... hát az se normális.