Most mihez kezdjek?

Van egy kolléganőm, aki nagyon nagyra tartja magát és eszméletlenül büszke a kinézetére, amelybe már beleölt egy komolyabb összeget és havi szinten is alsó hangon pár tízezret kell magára költenie, hogy nézzen is ki valahogy. Rólam tudni kell, hogy nem kedvelem az ilyen embereket, bár eddig el voltunk egymás mellett, nem volt semmi gond. Viszont! Nemrég egy férfi munkatársunk elhívta őt randira, én pedig pont hallótávolságban voltam és hát az a hangnem, ahogy elutasította, alapból kiverte nálam a biztosítékot. Lekezelő, flegma, épphogy nem röhögött az arcába. Ha nem akar elmenni vele, azt normálisan is tudta volna közölni, de az i-re a pontot azt tette fel, amikor elhagyta a száját ez a mondat: Egy gyári munkás ne üljön bele egy BMW-be. Nem állt szándékomban beleszólni, ez csak úgy kicsúszott és rákontráztam, hogy főleg ne egy olyanba, amire ennyit kell költeni. Igazság szerint azt hittem, nem lát bele mélyebb jelentést, mert tényleg nem néztem ki belőle, de sajnos pont ez leesett neki. Azóta piszkál, szekíroz, beleköt a munkámba, lehetetlenné teszi, hogy legalább egy napra jól tudjam magam érezni és ebből már nagyon elegem van. Jóformán a pihit se tudom élvezni, mert már azon kattogok, hogy vissza kell menni. Tudom, hogy a külseje neki érzékeny téma, mert már volt balhé, amikor valaki megjegyezte, hogy nagy a feneke, de ezt már túlzásnak érzem. Mivel koptathatnám le? Főnöknek már jeleztem, azt válaszolta, év elején visszatérünk rá, de jobban szeretném kettőnk között, felettes nélkül megoldani ezt...