Szeretitek a csapatépítőket? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

Mi értelme ezeknek? Folyamatosan jópofizni kell..eljátszani, hogy minden szép és jó, mindenre bólogatni..leghalványabb esélye is az őszinte beszédnek szinte mindig négyszemközt van..ez szerintem annak jön be, akinek a személyiségébe már teljesen "beleivódott" ez a "jópofizós, bólogatós" stílus, de most nem? - mire gondolok: senior kolléga kifejti az álláspontját valamivel kapcsolatban...ha bárki aki nem senior, más véleményen van és hangot is ad ennek, máris ott egy "nézeteltérés" ama személy és a senior srác között, ami egy következő feladatkiosztásnál / review-nál burkoltan ki is bukik, jobb esetben ki is derül, hogy még fikázta is a kollégát a vezetőség előtt..mindezt miért? - mert a személynek van egyénisége, véleménye, határozott véleménye, aminek sajnos úgy tűnik nem szabad hangot adni..Ti hogy látjátok ezeket? A fenti eset velem is megtörtént, valamint hozzám hasonlóan másik junior kollégámnál is ugyanezt láttam..ő utána már rutinosabb volt, mert egy következő beszélgetésen, amikor egy személyes véleményével már maga a senior nem értett egyet, nem mert vele érvelő-beszélgetésbe kezdeni, csak azt mondta: ühüm. És erről szól az egész irodai élet..a senioroknak bólogatnak a mediorok és juniorok..egyet felejtenek el: 3-4 év és a most junior is senior lesz:) Bár valszeg velük anno ugyanezt csinálták, amikor ők voltak lentebb a ranglétrán, és ezért érzik a késztetést, hogy ők is így bánjanak a kezdőbb kollégákkal..szomorú mindenesetre.