Hogyan tudom önállóan feldolgozni, hogy kiestem a munka világából, és tele vagyok negativitással?
Értéktelennek érzem magam, mert nincs jelenleg keresetem, és az utóbbi években sem indultam el semmi normális úton.
Egyetemet végeztem, utána egy évig pár hónapos munkáim voltak, volt ami beugrós volt azért lett vége, volt amitől besokalltam. Aztán újra egyetemista lettem, de nem tudtam mellette dolgozni az ingázás mellett, tényleg nagy a távolság.
Közben irigykedtem azokra, akik közelebb laktak és valahogy megoldották, hogy ne kelljen diákhitel. Elmentem egy helyre dolgozni hétvégente, meg egy nap hétköznap ahonnan kirúgtak. Paranoiásan igyekeztem, féltem hogy hibázok, és biztos érződött rajtam.
Utána elejét akartam venni a nyári láblógatásnak, és elmentem diákmunkára egy gyárba. Folyamatosan lemondták, mert nem volt elég megrendelésük, volt hogy bemenetünk többen, és mindenkit hazaküldtek. Mikor már semmit nem tudtak biztosra mondani, otthagytam.
Azóta valami önálló dologba akarok kezdeni, de semmi önbizalmam nincsen. Az első egyetem mellett is értek kudarcok, gyorsétteremekbe mindenhova elmentem dolgozni, voltak nagyon negatív tapasztalataim. Úgy érzem képtelen vagyok alkalmazottként dolgozni, a gyomrom egybe áll a gondolattól. Önbizalmam az semmi. A szakma amit most mesterképzésen tanulok eléggé önmanagelés kérdése. Kultúrális intézményekben tudnék max elhelyezkedni, amit idén nyáron meg is pályáztam, de visszautasítottak. Ilyenkor maradnak a lóti-futi munkák. Egy csődtömegnek érzem magam.
27N
válasza:Én hagynám a mesterképzést, BSc után, 27 évesen szerintem nem jó ötlet. Értsd, nem növeli a jelentősen az esélyeidet, és a várható fizetésed sem.
És a helyedben intenzíven ráállnék az álláskeresésre. Amennyi CV-t tudsz, küldj el, minél több helyre menjen ki, kérdezd ki az ismerőseid, nem tudnak-e valami munkát, stb.
Meg legyen kicsit több kitartásod.
válasza:Szerinted én akkor mit érzek?
Mentális beteg vagyok , depressziós kisebbségi komplexusos, testképzavaros 16 éves korom óta. Nincs iskolám nincs szakmám. Semmilyen gyakorlatom és tapasztalatom nincs. 40 éves vagyok és arra nem tartom magamat alkalmasnak hogy biciklis futár legyek. Rettegek a hibázás gondolatától. Sose volt kapcsolatom, anyám utál és megaláz apám 35 éve elhagyott.
Szóval azt mondom hagyd abba a hisztit fiatal diplomás vagy keresett a munkaerő piacon illetve száz féle képzésen vehetsz részt ami sláger vagy hiányszakma
válasza:Tudom, nem vigasz, de rengetegen vannak hasonló helyzetben. Aki nem egy mazohista, sztahanovista birka, az nagy valószínűséggel hozzánk hasonló helyzetben van (legfeljebb nem mondja...)
Megutáltam hamar az alkalmazotti létet, mert a magyar munkáltatók, munkahelyek, kollektívák undirítóak. Szalagon termelik a mentálisan sérülteket. Ha itt munkát kapsz, nem az lesz, hogy elégedett leszel mert lesz pénzed és önbecsülésed, hanem a maradék önbizalmadat is páros lábbal tiporják és pénzed sem lesz sokkal több. Diplomásoktól hallom ezt. Akkor képzelheted, min megy keresztül egy diploma nélküli.
Minden esetre ne attól érezd magad értékesnek, hogy van e pénzed vagy sem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!