Mennyi időbe telik munkát találni átlagosan? Nektek hány hét vagy hónap után sikerült?

Abban a kutatóintézetben, ahol a diplomamunkámat írtam, 4 órás állásban dolgoztam negyedik éves koromtól. Diploma után azonnal mehettem volna 8 órás állásba. De egy hónapnyit pihenni, utazni akartam, csak augusztusban kezdtem dolgozni, egy másik, a lakóhelyemen lévő gyárban. (Fizikus szakon végeztem. A munka amit elvállaltam, inkább gyengeáramú villamosmérnöki volt, de elvégzése nem okozott problémát.)

A húgom is azonnal kapott állást mat-fiz tanárnőként egy középiskolában. Az öcsém programozóként 4 hónap alatt, de ragaszkodott a lakóhelyéhez, ezért többet elutasított.

A kérdésre a válasz nagyon függ, hogy milyen végzettséggel keresel állást, és mennyire vagy válogatós. És még inkább attól, hogy mennyire lelkesedsz a munkáért! Ha szereted, amit csinálsz, szívvel-lélekkel csinálod, akkor az egész életed csak játék lesz, és a munkahelyeden is szeretni fognak.

Tudok rossz példát is? Egy ismerősöm elkényeztetett fia asztalosként végzett (miután a nagy pofája, "ki ha én nem", mindent tudó nagyokos stílusa miatt kirúgták a gépipariból). Arról hallani sem akar, hogy asztalosként helyezkedjen el. 3 év alatt a hatodik munkahelye van, de sehol sem véglegesítik.

Sok mindentől függ. Ki milyen munkát keres, csak a végzettségi szakterületén keres-e, mennyi fizetést akar...

Nekem anno 3 hónapba tellett, hogy átlagfizetés környéki fizetéssel felvegyenek irodai munkára, akkor még a munkakörhöz képest alacsony volt, de azóta nagyjából kiegyenlítődött (ha a jelenlegi pozíciómat és fizetésemet nézem). Viszont azért ez egy angolul beszélő félig-meddig ügyfélszolgálat-projektmenedzsment hibrid munka volt, ilyen jellegű munkalehetőség azért egyrészt akad, másrészt azért van olyan erős az angoltudásom, hogyha ez nem sikerült volna, más helyen találjak... sőt 1 hónap alatt is találtam volna munkát, ahova fel is vettek volna, de számomra azok a munkák vagy a fizetés, vagy az elvárások, vagy a bejelentéssel kapcsolatos mutyizások miatt nem voltak megfelelők.

Más kérdés, hogy pl. sokkal nehezebb olyasvkinek munkát találnia, akinek nincsenek kifejezetten keresett képességei, vagy annak, aki nagyon görcsösen a saját szakterületén akar keresni (én pl. kulturális területen végeztem, ha ragaszkodtam volna hozzá, akkor lehet, még most is keresgélnék :D...). Vagy ha más értelemben nagyon válogat (amiket pl. én olyanoktól hallottam, akik több ideje kerestek: "én olyan helyet keresek, ahol min. heti 4 nap home office van", "max. 20 percet akarok utazni", "ne kelljen telefonálgatni, mert azt utálom").

Illetve azért budapestiként hatalmas előnnyel indultam, már ami az elérhető állások mennyiségét és minőségét illeti, mint aki mondjuk egy kis borsodi faluból keresgél (és gyanítom, ilyen esetekben nincs nagyon kezdőtőke sem ahhoz, hogy messzebbre költözzön).