Mit gondoltok arról ha egy ötvenes diplomás úgy dönt, hogy gyógypedikűrös lesz?

Teljesen rendben van.

30-as irodista vagyok, és sokszor gondolkodom azon, hogy milyen jó lenne mondjuk teljesen más jellegű munkát csinálni.

Hiába relatíve könnyű a munkám, ki lehet égni abban, hogy olyan baromságokkal kell foglalkozni, hogy x rajzot küldesz, y nyilatkozat kérsz, táblázatokat bogarászol stb.

Ha a 12-est nézzük, akkor szerencsés ember. Ez a lényeg, nem?

(érdekes, hogy valmelyik előző megszólaló élből feltételezte hogy nem sikeres a munkájában. Ez róla meond el sok mindent...)

A diploma szo onmagaban takarhat semmire se jo vegzettsegtol kezdve barmit.

Jo gyogypedikurosre mindig szukseg lesz. Ezt nem lehet otthon barkacsolni.

En szemely szerint undorodom masok labatol. Ez en vagyok.

Mit kene szolnom? Rugalmasnak kell lenni, otven evesen pedig meg husz evig lehet valaki teljes erteku munkaero.

Teljesen jó.Ha ez teszi boldoggá, és meg tud belőle élni

Vagy másodállásban csinálja, az is tök jó.

Alapból csinálja azt ami a szívecsücske. Max,ha nem hoz elég pénzt, akkor másodállás, hobbi lesz ez.