Normális, hogy bezárva érzem magam a munkahelyemen?

Nem mindenki bírja a fizikális elszigeteltséget.

Katonaként egy atombunkerben szolgáltam és nekem olyan a beállítottságom, hogy simán elvagyok végtelennek tűnő időszakokat is egy föld alatti objektumban, ha nem szenvedek semmiben hiányt. Volt azonban olyan társam, akinek minden baja volt, ha le kellett mennie a föld felszíne alá csak öt percre is. Azt mondta egyszer, hogy "Gyerekek! Én bármit elvállalok odafent, ami van munka, csak le ne kelljen mennem oda! Elhordom ezt a dombot is talicskán, de én nem akarok odalent lenni!"

Nagyjából így jött ki rajta a klausztrofóbia és a monotonitás tűrésének képtelensége, amelyek létezését nem vizsgálták azok, akik erre a helyre osztották be!

Javaslom, kezdj el tanulni valamilyen ismeretet munka mellett, amelynek megszerzését követően el tudsz menni innen, mert hosszútávon tönkreteszi az embert mentálisan, ha számára kedvezőtlen környezetben kénytelen dolgozni. A kulcs fogalom a nem kívánatos kényszer, amely felerősíti az undort, ill. tiltakozást, ellenállást! Javaslom, kezdj bele a váltás előkészületeibe minél hamarabb, mert az óra ketyeg, - minél tovább tart az előkészület, annál nagyobb kárt tesz benned pszichésen a kellemetlen élethelyzet és annál több idő kell majd ahhoz, hogy visszaálljon a lelki egyensúlyod!

Nem értem, mi lett neked attól jobb, hogy ilyen butaságot küldtél be. Annak tudom be, hogy olyan dologban próbáltál okoskodni, amiről fogalmad nincs.

Boldog Újévet neked is! :D