Csak én érzem betegesnek és természetellenesnek gyárban a délutános és az éjszakás műszakot?

Szerintem típusfüggő.

Egyszer jártam dolgozni délelőtt 10 órától este 22:00-ig. Ezt sokkal jobban szerettem, mint a reggel 7:00-tól este 19:00-ig.

De inkább azt utáltam, mikor váltakozik és nem fix valami.

Viszont vannak ilyenek, mikor délben - délután 2 óra között keltem és este meg fent voltam hajnalig, na egy ilyentől én 1 hét alatt ki tudok készülni.

Szédülök, szaporább a szívverésem, álmatlan vagyok sokszor annak ellenére, hogy fáradt vagyok.

Nálam nagyon kellett ez a stabilitás, hogy mindig fix ugyanakkor fekszek le. Most az este 10 órára vagyok beállva. Akkor kikapcsolom a wifit, kinyomom a tv-t, telefont. És ha nem is vagyok álmos nem járatom az agyam.

Sokkal stabilabb vagyok a fix alvási időtől, mint attól, hogy mondjuk fix időben akarok kelni.

Akkor is lefekszek 10 órakor, ha tudom, hogy másnap 6-kor kell kelni, de akkor is ha tudom, hogy másnap 9-ig is ráérek vagy tovább.

Szóval én ezeket a többműszakos munkákat sajnos nem bírom. Nem ilyen az idegrendszerem, szerintem ez eltérő lehet, mert vannak akik sokkal jobban bírják.

Viszont a nagyon korán kelést sem. Például arra, hogy reggel 5-kor keljek 3 hónap után se tudtam átállni, inkább felmondtam a munkahelyemen.

En szinte minden beosztasban dolgoztam mar. A mostanin 13:30-21:30-ig, az elott 8-16:30. Csinaltam 12 orakat, 7-19, 2N/2E-4 szabad.

Szeretek koran vegezni is, ugyhogy inkabb kelek koran, ha kell. De a legtesthezallobb nekem a mostani allando delutanos, bagoly vagyok amugy en is, valamiert ugy erzem tobb idom marad igy a mindennapokban.

Egyetertek az elottem levovel, nekem is a fix dolgok jonnek be. Barmit meg tudok szokni, ha allando.