Ha 5 éves mandátum van kijelölve a munkahelyeken a nagyobb vezetőknek, de mikor 6-10 év is eltelik, majd marasztalják, pedig az emberek nagyon nem érzik jól magukat az irányítása alatt, akkor az miért van?

Nálunk a HR-es igazgató az, aki már nagyon-nagyon régóta a cégnél van, pedig már az 5 év az rég eltelt felette. Az emberek nem szeretik, mert kisebbségi komplexusa van, mindig túlszárnyalja a környezetét a viselkedésével/hanghordozásával, csak neki lehet igaza, másnak nem. Mikor az ember bármilyen területen fordult hozzá, azt mondta, hogy:”más is elment már a cégtől, ha nem tetszett neki valami.” Hazugságokat terjesztett a dolgozóról, fájdalmat okozott neki, szóban minősítette a munkavállalót, persze ez azokra vonatkozott, aki nem dicsérte őt csillogó szemekkel. Az ember van egy cégnél, ahol madzaggal rángatja a környezetét, persze úgy, ahogy akarja. Mikor van egy színházas szavazás, teljesen mindegy az eredmény, mert az marad, akit az elnök a szívéhez közel érez. Ha emberektől elvárják a szabályokat/határidőket, akkor miért van az, hogy teljesen mindegy a dolgok alakulása/eredménye, mert a sorsunk mindig más kezében lesz. Ez miért van? Nem provokáció az, amit várok tőletek.