Hogy tudtok koncentrálni a munkátokra, ha nagyon rossz időszakban vagytok?

Ugyanebben a helyzetben vagyok.

Beszélünk kérlek?

Nagyon ritkán találok ilyen embert aki hasonló helyzetben van.

27/N

Nagyrészt szinte sehogy. Én is ebben a helyzetben vagyok február óta. Akkor egészségügyi gond derült ki, ami miatt nagyon magam alá kerültem. Minden nap úgy jártam be, hogy azt hittem elsírom magam. Nem tudtam koncentrálni. Plusz jött ehhez magánéleti gond, illetve munkahelyi is. Minden téren összeomlott minden. Esténként sírva aludtam el.

Én is már a felmondáson gondolkodtam, de tudtam nehéz másik helyet találni.

28N

3-as

De ha depressziód van akkor nem tudsz koncentrálni rá.

Egyszerűen bazi nehéz.

Nem látsz összefüggéseket a munkádban mert az agyad a stressz lefoglalja.

Borzalom.

Ez beletol abba,hogy felmondj ami miatt nem lesz pénzed és elkezdesz lecsúszni.

Rohadt veszélyes.

Amúgy pont ezért lenne fontos,hogy az ember ne hajszolja a sikert mert ha rámegy a pszichéjére akkor tökmindegy mit ért el addig.

Lecsúszik.

5: Nekem a munka nem a siker hajszolásáról szól :)

Kérdező: Ha ilyen súlyos a helyzet, akkor mindenképpen kell szakember segítsége. Azért, mert egy nem volt számodra hasznos, lehet, hogy más az lenne.

Nekem van több ismerősöm is, akiknek csak a gyógyszer segített, abból sem az első, de amikor rátaláltak a megfelelőre, akkor teljesen megváltozott az életük. És nem lettek függők, abba tudták hagyni idővel.

Depressziós vagy kérdező!

Én is voltam depressziós, kényszeres gondolatokkal (ki akartam írtani a volt családomat stb., már nem tartom velük a kapcsolatot).

Engem 2 kutya és egy alk.matematikus hozott ki a depresszióból, pedig gyógyszert is letettem elég hamar.

Itt nem tünetmentességről beszélek, mert azóta a két kutyikámnak el kellett mennie...

Viszont, ami segít fenntartani a szeretetteljes, optimista, megoldásorientált állapotom, az általam összeállított lelki gyakorlat és szokásalakítás tárgy.

2000 órám van benne, de nekem nagyon hatásos.

Sikerült.

Kicsit ismerős a helyzet: egy aljanép-szerű emberekkel dolgozom együtt, fenn az emeleten meg az értelmesebbek vannak. Utálom a szitut, de nem lehet rajta változtatni.

Nem/alig beszélek valakivel is, csak a feladat elvégzése a célom, nem *5-re, ahogyan esik, de általában elfogadhatóan sikerül. keresek állást, de nehéz, nem feltétlen hívnak be.

"Az életet nem túlélni akarták, hanem leélni", szólt a "Verdák" egyik idézete. Én is ezt szeretném végre: élni.

(F41)