Azt hogy lehet elviselni, amikor hosszú évek után elkerülsz más helyre és minden kezdődik elölről?

Úgy, hogy folyamatosan ezt csinálod, és gyakorlatilag nincs semmid. Könnyebben állsz tovább új helyre, ha az egész életed bele fér egy bőröndbe. Amikor az élet kihúzza alólad a talajt az biztos koppanni fogsz, de az, hogy mekkorát az attól függ milyen magasan vagy.

Szerintem pont, hogy izgalmas dolog új helyen, új élethelyzetben kipróbálni magam, én szeretek a "nulláról" kezdeni (azért az idézőjel, mert nyilván a tapasztalatomat és az addig felépített anyagi hátteremet viszem magammal). Minden múlandó, én nem kötődök helyszínekhez, tárgyakhoz, ingatlanokhoz, munkahelyekhez.. Csak ahhoz a maréknyi emberhez, akik továbbra is az életem része maradnak, akárhol dolgozom és akárhol élek. Ha megtehetném, 3 évente új országban élnék.

Az élet igyen: xar. AZt gondoljuk, hogy máshol-más körülmények közt jobb lesz, holott nem: minden ugyanolyan marad.