Mit gondoltok erről a kollégámról?

Én lassan 1 éve dolgozok a cégnél, 1 éve végeztem az egyetemen, a kollégám nyáron jött ide, és nehéz lesz elmondani úgy a dolgokat, hogy nem írom le, hol dolgozunk pontosan, de tulajdonképpen alsóbb pozicióban van mint én, de idősebb nálam jóval(26+53 F). Az elejétől fogva kinézett magának, barátkozott velem. Volt már pár fura húzása...pl 2x is meghívatta magát velem egy automatás üdítőre, mondván hogy majd visszaadja a pénzt, vagy meghív. Nos, az egyik italnak az árát adta vissza nagy nehezen, de azt is félig megsértődve, "visszaadom, nehogy ezen akasszuk össze a bajszunk". Volt még ilyen hasonló....plusz ki nem állhatja az új kollégát, aki szeptermberben jött (ugyanabba a pozicióba, mint én), folyton azt hallgatjuk, hogy milyen béna volt, nem tud betanulni, nem tudja mit hogy kell, és ő "nem is végzett egyetemet, mégis többet tud mint ez a nő". Mikor elkezdtem barátkozni az új lánnyal, azt mondta, majd manipulálni fog engem. Nézte, leste, kivel beszélgetek, ha meglátta a lány messenger ikonját, kérdezte, miért beszélgetek vele a szükséges dolgokon túl? Ilyeneket mondott az új lányra, hogy "nem kell neki segíteni, hagyni kell elvérezni, majd ha túl kevés lesz a fizuja, akkor el fog menni" meg hasonlók. Tulajdonképpen ezt a többiekre is átragasztotta, ők is folytatták ezt a lehúzást, de ha őszinte akarok lenni, szerintem ő a fő hunyó ebben is.

Most egyik nap meg már beleszólt a munkámba, sőt rámparancsolt valamivel kapcsolatban, amihez semmi köze nem lenne, illetve továbbadott egy pletykát amit a többiek rólam beszéltek és ami miatt szólt bele a dolgomba elméletileg csak azért mert segíteni akart. Ezen én totálisan kiakadtam és befordultam, mert egyrészt nem bírom a kritikát másrészt megijedtem hogy a többiek ezt pletykálják rólam. Sírtam és nagyon ki voltam akadva, nem veszekedtem vele, csak visszahúzódtam a többiektöl aznap és aki vigasztalni próbált, annak se mondtam semmit, hogy mi a bajom. De elterjedt a pletyka hogy sírtam és a főnök is megkérdezte.....így neki elmondtam és azt mondta, beszél ezzel a nővel. Beszélt vele, nem tudom, mit beszéltek, de másnap a nő odajött hozzám ordítani hogy ő így meg úgy csalódott bennem meg "megint itt van egy ilyen kislány, akinek segíteni akar és ő megint becsapja" meg hogy nem tudom kezelni a dühömet, én vagyok az akiben annyi a düh meg a keserűség, stb. Plusz próbálta a valóságot is elferdíteni, mert azt mondta, ő nem is parancsolt rám, nem is úgy volt, ahogy mondom. Tehát csak hogy leegyszerűsítjük, pletykát terjesztett rólam, beleszólt valamibe, ami nem az ő munkaköre, majd amikor a főnök ezért rászólt és kérdőre vonta, odajött hozzám kiabálni és rámkenni az egészet + még a történteket is elferdíti.

Ja és persze a kiabálás nyitott ajtónál történt, mindenki hallotta valószínűleg és a támadására nem tudtam mást csinálni, csak szánalmasan visszatámadtam, de csak irtó baromságokat tudtam mondani, nem tudtam mivel visszaszorítani a vehemenciáját, mert én meg nem vagyok az a veszekedős fajta, aki leáll ordítozni, inkább ha vmi baj van, én nem szeretem elmondani senkinek, kerülöm a konfliktust, csendes vagyok. De ez a nő, ezt nem lehet feltartóztatni, ez mondja a magáét ha kell ha nem, a hangjával próbál lenyomni.....most tiszta idegben vagyok, hogy a főnöknek meg a többieknek is miket mondott rólam...