Mi volt az a pillanat amikor eldöntötted hogy felmondasz?

Mindig csak akkor mondtam fel, amikor már megvolt az új hely.

Egyetlen kivétel most érlelődik: vállalkozó lennék, nem alkalmazott, vagyis nem új állást kell keresnem, hanem a meglevő, munka melletti vállalkozást föl kéne majd futtatnom. Az alkalmazotti lét biztonságát nehezen engedem el, pedig amúgy sok mindennel tele van itt a hócipőm...

Két hétig ordibált velem a főnök és elfogyott a türelmem.

Három hét alatt találtam új munkát.

Több is volt. Melyiket írjam?

- Amikor honvágyam volt.

- Amikor úgy éreztem, hogy itt mindenki utál, semmi értelme maradnom.

- Amikor kevés volt a fizu, sok a munka.

- Amikor más helyett kellett dolgoznom.

- Amikor a másik több fizetést kapott ugyanazért, vagy kevesebb melóért, ugyanolyan munkásként, mint én.

- Amikor állandóan, ok nélkül, unalomból ..

- Amikor hányingerem volt a belső szervektől.

- Amikor hányingerem volt a munkatársaktól.

- Amikor hányingerem volt a főnöktől.

- Amikor kétoldalú -munkaundorom volt..

volt egy pár :)

"Mennyi idő után lett új munkád?"

Viszonylag hamar, csak lelkileg fárasztó, én is érző emberi lény vagyok