Hogyan lehet lekoptatni egy idegesítő kollégát?
Nem az én csapatomban van szerencsére, imádom a csapatom, mind jófejek. De ez a csávó kiakaszt.
Egyszer segítséget kért chaten egy feladatban, én mondtam hogy jöjjön, átbeszéljük. Erre azóta nem tudom levakarni. Másik csapatba tartozik, de nem járnak be onnan az emberek, és mindenhova jön velünk, és én ritkán mondok ilyet, de már ha ránézek, idegesít. Hogyan lehet egy ilyen embert leszerelni?
Van barátnője, szóval egyáltalán nem olyan értelemben tapad, hogy csajozni akar, hanem nagyon autista baltás feje van, és nem veszi észre, hogy idegesítő, és mikor kéne lelépni. Tegnap konkrétan megmondtam neki, hogy na akkor most már átbeszéltük, szeretnék dolgozni, haladnom kell. Erre leül a szomszédos székre és ott marad, ahelyett hogy elhúzna ahonnan jött. Munkatársam meg amikor bejött, nézi, hogy ez kicsoda meg mit keres itt, de nem szól. Odajött a csapattársam velem beszélni a projektről, de ez a csávó továbbra sem érzi, hogy most már tipli van, nem zavartatja magát. Ma is kérdezi chaten, mikor megyünk ebédelni, mert csatlakozna. Direkt nem válaszolok, igyekszem gyorsan lelépni a többiekkel, erre nem megjelenik?! A csapat is kicsit értetlenül nézi, nem olyan laza vele a beszélgetés. Szerintem ők is érzik hogy furcsa, szerintem nem is értik, nem is fogják fel, mi a zavaró benne, ahogyan nekem sem egyszerű megfogalmazni. De lehet azt hiszik, én akartam behozni, miattam van ott, és udvariasak meg barátságosak, szóval hagyják csatlakozni. Bár hétfőn ebédnél az egy kollégát szerintem picit felidegesítette a kéretlen jelenléte és hozzászólása, úgyhogy kicsit kiosztotta. Utána szerencsére elhallgatott. De a többiek egyáltalán nem ilyenek.
Igazából nem is mondott hülyeséget, de valahogy az a kisugárzása, hogy ő tudja a dolgokat, meg nagy az egoja. Pedig nem tévedhetetlen és szerintem nem is olyan okos, de 0 alázat van benne. Meg a tapintat, figyelmesség is hiányzik, nem veszi észre magát hogy sok, mikor kell befogni, lelépni stb.
Valakinek van valami tippje hogyan lehet lekoptatni?
Biztosan tudják miről van szó, de minimum sejtik. Csak minek foglalkozzanak vele, amikor nem árt? Igen, kellemetlen tud lenni, de ha autista/aspergeres, akkor nem tudja miben van, nem ismeri fel a helyzetet.
Aki kiosztotta, az ritka nagy baromállat lehet. Akár van betegsége, akár nincs - valószínűbb hogy van valami - akkor is normálisan kéne ezt megbeszélni, értelmes ember módjára. Lehet nálad menő mikor másokat megaláznak, valójában csak prolis. Már a középiskolában is ultragáz volt, nemhogy felnőttként.
A legkorrektebb az lenne, ha nem bújkálnál, hanem ismét, felnőtt ember módjára mondjuk kinyitnád a szád és megbeszélnéd vele, hogy ne haragudjon, de nem a csapatotok tagja és nem szeretnéd ha veletek lenne, veletek ebédelne. Azt sem, ha írogatna chaten. Nem kell magyarázkodni, ennyi. Elbúcsúzol tőle és kész.
Ha nem mered vagy nem akarod, akkor bemész a felettesedhez és szólsz, hogy van ez a pali, úgy érzed nem ért a nemből és mindig jön utánatok, viszont már terhelő, fárasztó és kellemetlen. Az ő csapatának a vezetőivel is beszélhetsz, vagy mindig eggyel feljebb ha semmi nem történik.
A #1 pontjait nézve (piros 75%) az én válaszom sem fog tetszeni.
.
A mi véleményünket kéred ahelyett, hogy leülnél vele KETTESBEN megbeszélni vele, hogy zavar viselkedése.
Amíg ezt nem teszed, hiheti azt, hogy kimondatlanul, rejtett örömet okoz neked.
Addíg ne menj panaszra csopvezéhez, míg szemtől-szemben nem mondtad meg neki, hogy bánt viselkedése.
#1, aki kiosztotta, ő egy idős, tapasztalt, nagy tudású kolléga. Én nagyon szeretek vele beszélgetni, rengeteget lehet tőle tanulni. Neki úgy gondolom, jogosan van arca, ellenben a sráccal, aki nemrég jött gyakornok.
Van pár aspergeres ismerősöm, rokonom is. Sokakat közülük mások nem bírnak, de én megtanultam közöttük lenni, és észreveszem a szerethető oldalukat. Illetve bennük is van ego a tudásuk iránt, de ők egyrészt valóban mind nagyon intelligensek (ez a srác annyira nem), másrészt ők felismerik a saját határaikat, és tudják, hogy korlátos a tudásuk, és ilyen közegben ahol ők tudnak a legkevesebbet, sokkal visszafogottabbak lennének.
És nem az, hogy nem merek nyíltan beszélni vele, mert azt szeretném, csak egyszerűen nem akarok bántó lenni, de addig meg szerintem nem fogja fel.
#2, ezt fejtsd ki kérlek
#1,3,5 gondoltam, hogy finoman jelzem, hogy amúgy mi a helyzet, de nem akarok háta mögött kibeszélősbe átmenni. Iskolában sem szerettem a kiközösítős embereket, mindig megvédtem akár a háta mögött is, akit bántottak. Nem akarok én is ugyanolyan lenni. Ugye középiskolában nyíltan megalázták a kiközösítettet, vagy direkt bántóan szóltak hozzá, ha oda se akart jönni akkor is. Én csak semlegesen szeretném tartani a távot, de mivel nem érzékeli, hogy nem kedvelem (mivel semleges vagyok vele, nem bántom), ezért nem fogja fel.
Emellett lehet, hogy engem idegesít legjobban, és leginkább hozzám jön, mert engem ismer elsősorban.
#4, eddig nem pontoztam, csak neked adtam egy zöldet, mert egyetértek.
A többieknek pedig szintén köszönöm a választ!
Nehéz ez a helyzet, mert az ember nem akar bántó lenni, de lehetséges, hogy tényleg autisztikus az illető és valóban nem érzi/érti, hogy mikor van ideje lezárni egy helyzetet. Ez nem függ sem az intelligencia-hányadostól, sem a személyiségtől. Egyszerűen nem érti, mert másképp működik az agya.
"Tegnap konkrétan megmondtam neki, hogy na akkor most már átbeszéltük, szeretnék dolgozni, haladnom kell."
Ez a mondat neki csak annyit jelent, hogy szeretnél dolgozni, ebben nincs benne, hogy ő zavar téged és azt szeretnéd, hogy menjen el. Ilyenkor a legjobbak a konkrét, egyenes és egyszerű felszólítások pl. "Kérlek, menj el." "Most nem szeretnék/nem tudok beszélgetni veled, menj el."
Még az is lehet, hogy ő nem is fogja sértőnek találni ezeket a mondatokat. Sok sikert!
Nem emlékszem, pontosan mit mondtam, de akkor picit felcseszte az agyam, hogy nem is volt fontos a kérdése és mondtam rá sok megoldást, de csak itt maradt zavarni, úgyhogy asszem azt is mondtam neki akkor, hogy sok időm elment miatta és hogy meg tudja egyedül is oldani.
Mert igazából nem is volt fontos vagy megoldhatatlan a dolog, le volt írva, mit kell csinálni, csak beszélgetni akart valakivel. Én meg azt hittem, tényleg el van akadva, és ha adok egy kis ötletet, akkor megy és szépen megcsinálja, de nem, igazából neki se kezdett, csak nyomta a szöveget hogy ő milyen ügyes stb.
Köszönöm a konkrét mondatokat, kipróbálom majd. Csak az a baj, hogy most már nem kettesben leszünk, ahol szépen el tudom küldeni szemtől szembe, hanem társasághoz fog csapódni, ahol már ezt nem tehetem, de a hátam közepére se kívánom. Hogyan akadályozzam meg, hogy csapódjon? Ez tényleg kegyetlenül hangzik, mint egy kiközösítés, de illeszkedjen be a saját csapatába, ha már ők felvették és őket nem idegelte ki az interjún 5 perc alatt.
Remélem félreértettem, hogy te vezető vagy. Ritka primitív és bunkó vagy ahhoz. Láthatóan azt sem tudod mit jelent autistának lenni, de minősíted, sértegeted őket. Egyáltalán honnan veszed a bátorságot ahhoz, hogy bárkit is autistának nevezz ? Nem vagy hozzáértő szakember, hogy diagnózisokkal dobálózz.
Ha autista az az ember, ha nem, ő csak félreismert téged. Azt hitte, hogy benned megbízhat, számíthat rád, jóindulatú vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!