Nem én vagyok a léhűtő az irodában, mégis rám vannak szállva a munkatársak és engem állítanak be annak. Felmondjak?
Már a felmondáson gondolkozom.
Egyszerre jöttem ebbe az irodába asszisztensnek egy másik velem egykorú lánnyal.
Annyi a különbség kettőnk között, hogy (nem nagyképűségből) de én talán egy kicsit dekoratívabb, feltűnőbb vagyok mint ő...de szerintem ő is szép lány, csak talán nem annyira feltűnő.
Én határozottabb, hangosabb vagyok és ha beszólnak nem hagyom magam.(Ő ha beszólnak sír.)
Tudni kell, hogy 8 másik nővel dolgozunk együtt és csupán két férfi van.
Érdekes, a két férfival nagyon jól kijövök (+ 1 nővel), de a többi középkorú nő mintha elhatározta volna, hogy kicsinálnak.
Titokban elkezdték írni, hogy mikor megyek be és mikor jövök, és ha 10 percet késtem azt már jelentették a főnöknek - azt mondták, hogy fél órát - , ha 15 perccel hamarabb elmentem, akkor azt mondták egy órával hamarabb, stb.
Olyanokat mondanak a főnöknek, hogy az "új lány" okos lenne, de nem csinál semmit, egész nap telefonál. (Valóban szoktam telefonálni a családommal napközben néha, ahogy ők is.)
Ez odáig fajult, hogy a főnök összehívott miattam egy megbeszélést, meg vette gy ujjlenyomatos beléptetőt "miattam", mert hogy én "mindig" kések, hogy a nénik megnyugodjanak.(Fontosak neki a nénik, mert régóta itt vannak, ők tudják, hogy működik itt minden)
És az érdekesség:
Eddig nem figyeltem, mert én nem foglalkoztam másokkal (mint ők egész nap velem), de megfigyeltem, hogy a másik új lány utánam ér be fél órával és általában előttem megy. Ma kint volt 2 órat "személyes ügyeket intézni", utána ebédelt egy órát, utána pedig bejött egy régi munkatárs az irodába és azzal beszélgetett egy órát, utána az anyukájával telefonált kb. 45 percet, tehát a 8 órából 5-öt biztos, hogy nem dolgozott, ami engem normál esetben nem érdekelne, de így nem értem, hogy ez hogy nem tűnik fel a néniknek?
Az egyik nő elkezdett velem üvölteni valamelyik nap, hogy hallotta, hogy visszaszóltam a főnöknek és mit képzelek magamról?
Én meg mondtam, hogy ne haragudj de nekem te nem vagy a főnököm, neked ehhez ha jól tudom semmi közöd és kérlek állítsd le magad. (hozzáteszem semmi csúnyát nem mondtam a főnöknek, csak jóban vagyunk, jóban van a csalással is, én más hangnemben beszélek vele kicsit néha)
Mindez odáig fajult, hogy egyik reggel a férjével állt a kapuban ez a nő, aki szintén rám üvöltött, hogyha még egyszer visszaszólok a feleségének, abból baj lesz és a nő büszkén állt mellette. Ez nagyon gáz szerintem!
Miért vagyok én így kipécézve? Ajánlott felmondanom?
Tudom, hogy kicsit karakán a stílusom, de ehhez a munkához ez kell... viszont úgy érzem, hogy ezeknek a nőknek az áskálódása már inkább személyes...
Holnaptól ne foglalkozz ezekkel a negatív emberekkel, ne vedd fel a beszólásaika,egyik füleden be a másikon ki,csak mosolyogj mint ha ott sem lennének, ne lássák rajtad azt hogy le tudnak téged húzni.
Köszönj hangosan és csak annyit komunikálj velük amennyit valóban muszáj.
Ha azt látod hogy el akar veled kezdeni vitatkozni hagyd rájuk.
Tartsd be a munkaidő, ne engedd hogy találjanak rajtad fogást.
Csak azokkal az emberekkel foglalkoz akik valóban jól ki tudsz jönni.
Felesleges időt és energiát szánni ezekre a rosszindulatú emberekre, míg vitatkozni sincs értelme.
Okos enged, szamár szenved.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!