Miért erzem azt hogy mindenhez, minden allashoz bena vagyok?

Most jelentkeztem egy irodai allasra, de elore felek attol hogy elszurok mindent..

Erettsegivel es okj vegzettseggel rendelkezem, tehat a tanulmanyaimmal ugy gondolom nincs problema.

Valamiert folyton gyerekkent tekintek magamra, ha elkepzelem magam bizonyos szituaciokban egybol bekattan valami es azt mondom hogy en arra nem lennek kepes. Gyerekkoromban mindig ezeket hallottam egyebkent, meg mindig is ugy bantak velem mintha gyerek lennek. Pedig mar 23 eves lany vagyok. Folyamatosan szorongok es felek hogy elrontok valamit, illetve azon izgulok hogy az emberek pozitivan tekintsenek ram es szeressenek. Ezek az egyik legrosszabb tulajdonsagaim amit nagyon nem tudok legetkozni...es mindezek mellett valahogy tisztaban vagyok azzal hogy kulonosebben nincs is velem semmi problema es pontosan azert szurok el mindent mert annyira tulizgulom es igyekszem hogy jo legyen. Mindig a rossz gyerekkoromra vezetem vissza a tortenetet mert tenyleg sokat voltam bantva a szuleim es a korombeli gyerekek altal tehat nem volt senkim soha aki tamogatott volna, csak is egyedul magam voltam mindig. Biztos sokan azt is gondoljak rolam hogy amiert sokszor csendben vagyok, nem szolalok meg hogy bunko vagyok, pedig ez nincs igy...csak rengetegszer annyit gondolkodom azon hogy kimondjam-e azt amit szeretnek hogy akkorra mar szinte temat valtanak az emberek es nem tudok megszolalni. De masfelol meg beszedes is vagyok, es azokkal az emberekkel mindig jol el vagyok, elbeszelgetek akikben mar megbizom es akiket szeretek, tudom hogy viszont szeretnek. Szoval nem tudom hogy ezt megis hogyan tudnam teljesen levetkozni es vegre nem gorcsolni mindenen..az irodai allasra pedig pont azert jelentkezem reszben mert tudom hogy kenyszer helyzetekben kepes vagyok olyan lenni amilyennek kene lennem es talan igy ezen a teren tudok fejlodni.