Új munkahelyet keresnétek a helyemben?
11 éve dolgozok egy cégnél. Amikor ide jöttem ebben a szakmában pályakezdő voltam. Nem mondanám, hogy valaha is különösen elismerték volna a munkámat, de eleinte legalább volt benne szakmai kihívás. Szerettem magát a munkát, sokat tanultam, szerettem a kollégáimat, de a pénz az mindig is megalázóan kevés volt a munka mennyiségéhez mérten. (É.Kelet Mo.-ról beszélünk, több műszakos munkarendben.)
Most így 10 év után szerettem volna valami másban is kipróbálni magam. Egész pontosan a főnököm felmondott és én megpályáztam a helyét. A végzettségünk ugyanaz, a szakmai gyakorlatom meg jó pár évvel több, mint az övé, mert egyidősek vagyunk. Mi egy évfolyamon végeztünk az egyetemen csak ő más területen dolgozott 6-7 évig ez előtt.
Természetesen nem én kaptam meg az állását, hanem egy pályakezdő.
Bevallom nagyon rosszul esett és mivel már egy ideje úgy érzem, hogy számomra, itt sosem lesz szakmailag előre jutasi lehetőség, ezért feladtam, szeretnék váltani, de félek. Igazából sokáig elhitették itt velem meg a kollégáimmal is, hogy értéktelenek vagyunk és úgysem találunk másik munkát, viszont ők helyettünk bármikor, bárkit. Sokat felejtettem is az egyetemen tanultakból így aztán nem is tudom mihez kellene kezdenem. Ez az egész a szakmámnak egy egész kis szelete. Nagyon specifikus, így nehezen fogok hasonlót találni, vagy kezdhetek mindent elölről. Nem tudom, hogy álljak neki. Total kiégtem.
Gondolom az nem normális, hogy minden nap utalattal jövök be. Nem érdekel a munka sem az emberek. Lesz.rom csak teljen le a munkaido. Mindenki azt mondja a munkát nem szeretni kell, masnak sem öröm de most komolyan, mindenki utál bejárni dolgozni? Én minden egyes reggel úgy jövök, hogy remélem ma ránk dől ez az egész gyár.
válasza:Ismerős a szitu. Egyik családtagommal történt ugyanez. Annyira sajnáltam őt is. Remek vezető lett volna, de inkább az utcáról vettek fel egy idegent, pedig ő 22 éve ott van.
Nem jött el, szerencsére kijonnek jól az új főnökkel, de marha rossz érzés lehet...
Várj még egy kicsit, ismerd meg az új főnököt, aztán raersz dönteni.
válasza:Nekem az az érzésem volt pályakezdőnként az első munkahelyemen, hogy ha huzamosabb ideig ott maradok, velem is ez fog történni.
Mikor már több szempontból is bökte a csőrömet a dolog, elkezdtem keresgélni, és találtam egy jobb helyet. Megegyeztem az új helyen, hogy 1 hónap múlva kezdek, a régin pedig felmondtam és becsülettel ledolgoztam az 1 hónapot.
Most egy kisebb cégnél dolgozom, de rendszeresen kapok visszajelzést a munkámról, van lehetőségem fejlődni, és olyan kollégák vesznek körül, akik közé szívesen megyek be dolgozni.
Neked is ezt javaslom. Kezdj el nézelődni. Pályázgass szimpatikus állásokra. Előbb utóbb valahova fel fognak venni. Ha már megvan a fix hely, ráér akkor felmondani a régin. Így nem kell félned, hogy ha felmondasz, hogy helyezkedsz el máshol. Nyilván meló mellett lassab folyamat az álláskeresés, de biztonságosabb így intézni, ha fotnos, hogy midnen hónapban legyen fizud.
A jelenlegi helyen ne mondd, hogy keresgélsz, amíg nincs fix. Mert ahogy kiveszem, ez nem egy olyan támogató környezet, amely megdobna egy vaskos fizetésemeléssel és előléptetéssel, mondván, jogos, hogy elégedetlen vagy és légyszi maradj.
válasza: válasza: válasza:Többször is jártam már így, vagy hát közel hasonlóan.
Egy valamit tanultam, sehol máshol nem lesz jobb sőt rosszabb, szerencsésebb esetben más.
De amikor utálat van rárajzolva az arcodra minden reggel, nos akkor váltani kell. Amennyiben nem teszed, szép lassan meghalsz mindennap egy kicsit.
Sajnos nekünk alkalmazottaknak el kell ezt idővel fogadni, hogy az lesz, amit ők mondanak.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!