Félek hogy ki fognak rúgni pedig igyekezek,mire figyeljek?

Minden munkahelyen így van, hogy a jót nem dícsérik, a rosszat megjegyzik.

Pályakezdőként ez nekem is fájt, aztán egyszer elkezdtem nem törődni vele, mert a magánéletemre is kihatott és rossz volt, hogy frusztrált vagyok a munkában és munka után sem tudom élvezni az életet.

Volt egy barátom, ő mondta, hogy vegyek róla példát, 40 órát egy héten ledolgozik úgy, hogy rendesen végzi a munkát, és, ahogy vége a munkaidőnek, akkor a következő munkanapig lekapcsol. Nem érdekli, hogy ki milyen volt vele. Melóban sem érdekli a negatív kritika, nyilván, ha elront valamit, arra odafigyel, hogy legközelebb ne rontsa el, de a butaságokat nem veszi fel.

Nekem utána lett egy munkatársnőm, ő volt az, akin gyakorolhattam, ugyanis minden munkát elvett előlünk, aztán panaszkodott, hogy a lelkét kidolgozza és a vezetőknek az jött le, hogy mi semmit sem csinálunk, ő dolgozik helyettünk, és mindig jöttek a vezetők, hogy igazán példát vehetnénk róla. Nem törődtem vele, munkaidő végéig tűrtem, aztán az életemmel foglalkoztam, amikor a nő elment, kihasználtam, hogy van munka.